Az állam államosítaná a babakötvényeket:
http://index.hu/gazdasag/magyar/2012/04/10/a_kormany_a_babakotvenyt_is_allamositana/ . Miről is szól röviden a babakötvény történet? Van egy nagyon korrekt kezdeményezés, miszerint minden újszülött gyermek után ad az állam egy fix összegű támogatást (jelenleg 42 500 forint), amelyet egy elkülönített számlán kamatoztatnak a gyermek 18 éves koráig. Ezt az összeget a szülő is kiegészítheti rendszeres befizetésekkel (ezen befizetéseket az állam további 10%-kal évi maximum 6 ezer forinttal egészíti ki), ami 18 év alatt csinos kis megtakarítást jelenthet. Több banknál is elérhető ez a szolgáltatás, általában 5% körüli kamatokkal és nulla forintos számlavezetési díjjal - nem keresik tehát szét magukat a bankok rajta. Azzal, hogy az állam magához ragadja ezeket a megtakarításokat, a számítások szerint 75 milliárd forintot kezelhet. Ez éves szinten durva becslés alapján 2% kamatmarzzsal számolva 1,5 milliárd forintot húz ki a bankok zsebéből. Kérdés persze, hogy az állam milyen kamaton fogja kamatoztatni ezt az összeget és hogy a meglévő megtakarításokat veszi-e magához, vagy csak az új befizetéseket.
Ami viszont már régebben szöget ütött a fejemben, hogy miért nem inkább a lakástakarék-pénztárakhoz (LTP) nyúl az állam? Ha már lúd, legyen kövér. A portfolio.hu készített egészen friss elemzést ezen szervezetekről:
http://penzcentrum.hu/ongondoskodas/tobbet_is_nyerhetsz_a_lakaskasszaval_meddig_eri_meg_fizetni.1032199.html A lakástakarékpénztári koncepció lényege, hogy az ügyfelek havonta félretesznek bizonyos összeget egy LTP-számlán, amely megtakarításhoz kedvező kondíciókkal vehetnek fel hitelt az LTP megtakarítással megegyező összegig. A számlavezetés nem ingyenes (pl. havi 150 forint), az ügyfelek nyeresége lényegében a 30%-os állami támogatás (évi maximum 72 ezer forintig), ezen felül az LTP évi 1,3% kamatot ad. Van tehát egy szolgáltatás, amit jó részben az állam tart el (a kedvezményes hitel lehetőségről nem beszélve – itt ellenérdekelt az állam és az LTP; előbbi érdeke a tényleges hitelpiac felpörgetése, utóbbi érdeke az 1,3%-on történő forrásbevonás kihelyezése 9%-os hozamú állampapírba), a haszon a magáncégé (amennyiben az ügyfelek ténylegesen hitelt vesznek fel a megtakarításuk terhére, akkor ez a marzs csökken).
Mekkora vagyonról beszélünk? Nézzünk egy példát: http://www.fundamenta.hu/web/guest/eredmenyek. A legnagyobb szervezet, a Fundamenta 607 ezer szerződést kezel, 1 337 milliárd forintnyi összeggel, ténylegesen 238 milliárd forint betéttel. A magas kamatmarzs nem volt rossz hatással az eredményességre: a Fundamenta például csak 2010-ben 4,08 milliárd forintos adózás előtti nyereséget ért el (http://hvg.hu/gazdasag/20110209_fundamenta_lakaskassza). Nem véletlenül vizsgálódott a GVH is: http://vallalkozoi.negyed.hu/vnegyed/20110519-javithato-a-lakastakarekpenztari-piacon-a-verseny.html:
„A lakás-takarékpénztári megtakarításoknak eddig nem sikerült betölteniük eredeti céljukat, hogy alacsony kamat mellett biztosítsanak ügyfeleiknek kedvezményes lakáshitelt. Az emberek inkább megtakarításra használják ezt a konstrukciót és a pénztárak magas jövedelmezőséggel működnek- állítja a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A lakás-takarékpénztári szektor két szereplője azonban nem ért egyet a GVH-val, szerintük a magas jövedelmezőség csak egy rövid időszakra igaz.”
Mit nyerne az állam az LTP államosítással? A Fundamenta 60%-os piaci részesedésével kalkulálva (http://hvg.hu/ingatlan/Dorzsolheti_a_tenyeret_a_FundamentaLakaskas_8P2R7E ) több, mint 2 ezer milliárdnyi szerződés és ténylegesen közel 400 milliárd forint vagyon kerülne hozzá. Szép vagyon, sokszorosa a babakötvények állományának. Ha erre az állományra 5%-os kamatmarzsot számolunk, az évi 20 milliárd forint nyereség.
Persze nem lehet csak úgy bezsákolni az egész állományt. Ilyenkor lenne jó egy állami kereskedelmi bank és az állam akkor azt mondhatná: csak akkor adok 20% támogatást, ha az én LTP-met kötöd és az én hitelemet veszed fel (az állam egyébként is nyújt állami kamattámogatást). Esetleg azt is mondhatja: a 20% támogatást csak akkor kapod meg, ha ténylegesen veszel is fel hitelt. De azt is mondhatná: felajánlom valamennyi meglévő LTP szerződésre, hogy ha átjön hozzám, továbbra is megkapja az állami támogatást, sőt a kedvezményes hitelt is…
Akárhogy is, az állam évente milliárdokat nyerhetne az LTP rendszerhez való hozzányúlással. Egyébként van pozitív példa alacsony kamattal is jól működő állami hitelszolgáltató cégre – Diákhitel Zrt.
Az utolsó 100 komment: