@OkoskaTo:rp: "Az pedig mindkét oldal sara, hogy engedik a bankoknak (OTP és Fundamenta), hogy a piaci, évekre lekötött betéti kamatoknál lényegesen alacsonyabbat, esetenként negatív hozamot fizessenek a bent levő pénzre. Mert persze, az ügyfél így is többet kap, de csak az állami támogatás miatt. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a bankok lenyúlják az állami támogatás felét, a piacinál alacsonyabb kamatok formájában. "

Az LTP rendszer egy zárt rendszer, és a betéteket elsősorban az alacsony kamatozású LTP hitelekre KELL fordítani. Tehát hülyeség csak a betétet értékelni, és a hitelről meg nem tudomást venni. (egyébként a portfólió cikke sem erről szól!)

Az pedig, hogy az ügyfél inkább felveszi a 10-15%-os hitelt a 6%-os LTP hitel helyett (és ezáltal nagy mennyiségű fölös pénzt hagyva az LTP-knél), az nem a rendszer hibája.

De ez végre egy jó ötlet a lakáskasszát államosítani.

Észre kell venni, hogy a modern jobboldal eszköztárából nem hiányozhat az extraprofitot termelő kizsákmányoló burzsoá korporációk államosítása.

Remélem egyszer a zsindexet is államosítják, mivel az is csak egy extraprofitot termelő vállalkozás. Ja, és a sarki giroszost mert megfigyeltem múltkor hazafelé menet hogy mennyi profitot termel. Azért annyira nem voltam részeg hogy az extraprofitot ne vegyem észre..!

@Waitzen: "A babakötvény parasztvakítás volt már születése pillanatában. Egy vicc. "

Kapsz (mármint a gyereked kap) egy fix összegű állami pénzt ajándékba 18 éven keresztül. Miért is vicc?

adj nekik meg otleteket okosember :)

@OkoskaTo:rp: Na elmész ám te már a büdös kurva anyádba, nehogy megideologizáld, ha adott esetben el akarják venni tőlem az egyetlen egy lehetőséget, hogy 70 éves futamidejű havi 245 ezres hitel nélkül új lakásba költözhessek, te fasz!

@Szevasztok: Mert gyurcsány, meg elmútnyócév, ennél többet ne várj szegény gyökértől!

Miert kell nekik otleteket adni? :)

Ha már ötletelünk nekem jobb van:
BE KÉNE SZEDNI AZ ADÓKAT, MINDENKITŐL!

A szerző az Orbán-kormány agya, a hatvanfős Századvég alapítvány külsős munkatársa. :-))

kovi1970:

Nyugalom az is jönni fog...
csak sorjában...

@Szevasztok:
Nem hülyeség, csak a betéteket értékelni, főleg nem, ha megtakarításként nézzük a dolgot. Rám akartak tukmálni egy fundamenta megtakarítást. Az értékesítő kollegina többször hangsúlyozta hogy 30%-os hozam!! Aztán arról tudomást sem vett, amikor visszakérdeztem, hogy ez oké, az adott évi befizetésre, de mi van a többivel. Mintha két külön nyelvet beszéltünk volna. Egyfolytában a 30%-ot harsogta és hogy ennél jobb üzlet nincs is a világon!
Még jó, hogy engem nem tudott megvezetni. Egy normál bankbetét nagyságrendekkel több megtakarítást hoz, mint a lakáskassza. Ráadásul hitelfelvételnél a piacon érvényes kamatoknál csak 3%-kal kedvezőbb kamatokat biztosít (ami lényegében elenyésző)... Egyelőre a forinthitel kamatok az égben járnak.
Köszönöm nem kérem!

@kovi1970: "BE KÉNE SZEDNI AZ ADÓKAT, MINDENKITŐL! "

Szerintem még kell vagy 20 év mire ez leesik nekik. Ne sürgesd őket.

@nemecsek ernő áruló: Ha még egyszer nekifutnál a cikknek, és a hozzászólásomnak, feltűnhetne, hogy az eredeti cikkszerző támogatja az államosítást, én meg nem. Engem csak az zavar, hogy a bankok ennyire élősködnek az állami támogatáson. De ezt nem tartom indoknak az államosításra, csak a rendes szabályozásra. Akár úgy is, hogy kötelezzék a pénzintézeteket egy újabb ltp termék létrehozására, amihez nem nem jár kedvezményes hitelkamat, cserébe piaci betétkamatot fizetnek. Mert van, aki szeret előre takarékoskodni, ellenben hitelt felvenni nem - csak azt költi el, amit már összegyűjtött, még ha csak később is költözhet.

A babakötvény pénz a bankok konkrétan ellopják ...most született gyermek a családban, és körbejártam a témát egyetlen egy olyan bankot sem találtam ahol legalább az inflációt beárazták volna. Alacsony kamattal, költségekkel, éves díjjakkal gyakorlatilag 0 nulla a hozama ezeknek a babaszámláknak,
Bennhagytam az államnál mert ott legalább jár a jegybanki alapkamat...

@OkoskaTo:rp: Bocs, tényleg az indulat jött ki belőlem, és nem neked, hanem ennek az ideologizálásnak szólt, amit a maffiózók epikus méretű elkúrásainak védelmére már a nyugdíjaknál is eljátszottak.

MÉGIS MILYEN AGYSÉRÜLT FASZNAK KELL LENNI AHHOZ, HOGY ERRE NE MENJEN FEL AZ EMBERBEN A PUMPA???

Még egyszer bocs, nem neked kellett volna címeznem!

@kovi1970: Nekem is van egy ötletem: Kevesebb szociális ellátást kéne adni (mondjuk mindenkinek érdeme szerint) és máris lehetne csökkenteni az adókat.
Kezdve a költségvetés felét elvivő nyugdíjakkal.

@hafu: "Nem hülyeség, csak a betéteket értékelni, főleg nem, ha megtakarításként nézzük a dolgot."

Ha (csak) befektetést keresel a pénzednek, akkor tényleg nem a legjobb konstrukció. De az LTP nem erről szól elsősorban.
Inkább fogd fel úgy, hogy 7%-ra beteszed a pénzed 4 évre és utána kap(hat)sz egy 6%-os hitelt.

Egyébként hol találsz olyan konstrukciót, ahol havi 20eFt befizetést 7% fölötti hozammal tudsz elhelyezni éveken keresztül?

@nemecsek ernő áruló: Agysérült fasz inkább az, aki negligálja a tényeket.
A manyup egy pénzszivattyú volt kiválasztottaknak és némi konc az azt választóknak. Össztársadalmi szinten egy kibaszott nagy negatív egyenleggel.

@Szevasztok:
Ezzel csak 3 baj van:

1. A hitelt nem mindenki tudja felvenni különböző okokból, ezek olyan okok, amit a takarékoskodás kezdetén még nem is tudhat.

2. Attól még lehetne olyan konstrukció, ahol legalább 5% kamatot kapok, cserébe nem kapok kedvezményes hitelt.

3. Az sem korrekt, hogy ezek fix százalékok. Ugyanis ha teszem azt 5 év múlva normális állapotba kerül a magyar gazdaság, akkor addig a bankbetétek 8-ról fokozatosan leesnek 1-2%-ra, a hitelkamatok 13-ról 3-4%-ra, ez esetben évekig a piaci betéteknél jóval alacsonyabb 1-3%-os kamatot kapok, majd a végén nem éri majd meg felvenni a hitelt. Sokkal korrektebb lenne akkor már egy ilyen rendszerben pl. egy olyan, hogy a betéti kamat jegybanki alapkamat - 3%, a hitelkamat pedig jegybanki alapkamat+1%, vagy esetleg inflációhoz igazítanák. Ahogy most van, így éppen a rendszer zártsága jelenti a kockázatot.

Szóval szerintem vagy jól seggbe kellene rúgni a lakászkasszákat államilag, vagy állami lakáskasszát IS indítani, az államosítással viszont nem értek egyet.

Ja, még van egy negyedik probléma is a lakáskasszával. Az áthidaló hitellel gyakorlatilag sokan egy fajta támogatott lakáshitelt vesznek fel, tényleges előtakarékosság nélkül, ezt sem szabadna hagyni. Egyáltalán magánszemély hitelfelvételét támogatni államilag egy hatalmas faszság, de hát pont a Fidesz ezzel kapcsolatos álláspontjából lehet tudni, hogy melyik is az igazi "bankárkormány".

@Szevasztok:
A babakötvény jó dolog, de értelmesebb lenne inkább 25 éves korra csinálni, mert a legtöbb fiatal simán el fogja szórni 18 évesen.

babakötvény... tényleg baró 5%-os kamat... jobban járok, ha párnacihába dugdosom a pénzt otthon.

@hafu:
Azért ha 4 évest kötsz, ha jól emlékszem olyan 13-14%-ra jött ki az éves kamat állami támogatással együtt. Nemrég volt portfólión egy cikk erről, a 6 éves még megéri, fölötte nem, persze csak akkor ha fel tudod használni, mert pofára is lehet esni vele.

A bent lévő pénzre 1-3% a kamat konstrukciótól függően, én az OTP-nél olyat kötöttem 5 évre, ahol ez 3%, de drága a hitel, viszont nekünk 5 év múlva biztosan lesz elegendő pénzünk egyéb megtakarítással és szülői segítséggel házvásárlásra, úgy hogy hitelt nem kell hozzá felvenni.

@bucbuc: Mert az sokkal jobb, hogy most egy maffia-szervezet "tartozom neked" cetliket lóbál konkrét összeg nélkül. Tényleg!

Ha kommunizmust, meg békekölcsönt akarsz, mondd azt, de ne kerülgesd a forró kását!

Amit a szerző a poszt végén fejteget az állami kereskedelmi bankról, az nem ugyanolyan tiltott állami beavatkozás lenne, mint amiért a Malévot elmeszelték?

A babakötvények lenyúlása lófaszkarika. Most írta az Origo, hogy jön a banki tranzakciós adó.
Ezt eredetileg Ny-Európában úgy képzelték el, hogy a tőzsdei ügyletek után kell fizetni.
A magyar verzióban viszont az egyszerű banki átutalásokra és a számlavezetésre is kivetik.

Úgyhogy lassan elköszönhetünk a havidíj nélküli bankszámláktól és az ingyenes átutalásoktól.

@hafu: Kérlek, azonnal mutasd meg nekem azt a bankot, amelyik egy betétre "nagyságrendekkel" nagyobb hozamot fizet, mint egy 4 éves LTP, mert rohannék hozzá.
Lásd a posztban linkelt pénzcentrumos cikket. A hozamok rendre, évről évre: 31,3%, 14,1%, 9,33%, 7,09%. Ehhez képest jelenleg, amikor épp elég magasak a betéti kamatok, egy AKCIÓS HÁROMHÓNAPOS lekötés fizet 8%-ot. Mínusz a 16%-os kamatadó, ami ugye LTP-re nincs.

@Zabalint: "Attól még lehetne olyan konstrukció, ahol legalább 5% kamatot kapok, cserébe nem kapok kedvezményes hitelt."

Látom nem érted.

A kamat mint olyan az nem attól függ, hogy én, vagy az állam, vagy a bank mennyit AKAR adni. A kamatszintet a piac határozza meg.

Namost, ha piaci a kamat, akkor te odavinnéd 5%-ra, ha máshol adnak 8%-at? Ha meg el akarunk szakadni a piactól, akkor azt csak úgy lehet, ha csinálunk egy zárt rendszert, előre rögzített paraméterekkel. (Az, hogy a paraméterek konkrétan mik, azon persze lehet vitatkozni.)

Az LTP-t azért találták ki, hogy aki ELŐBBRE tud látni az ORRÁNÁL, és nem mindent AZONNAL akar (lásd pl autót önerő nélkül 12 éves futamidőre), azok számára egy láb az otthon megteremtéséhez.

Szerintem remek befektetés. Havi 20ezret fizetek be és erre jár havi bontásban 6ezer. Ez azért több mint 30% "kamat". És ez csak az állami támogatás. A minimális kamat már nem is érdekel... Nem értem miért lenne rossz befektetés?

@bucbuc: "Nekem is van egy ötletem: Kevesebb szociális ellátást kéne adni (mondjuk mindenkinek érdeme szerint) és máris lehetne csökkenteni az adókat.
Kezdve a költségvetés felét elvivő nyugdíjakkal.
"
Anyád tud már róla ?

@Szevasztok: "Kapsz (mármint a gyereked kap) egy fix összegű állami pénzt ajándékba 18 éven keresztül. Miért is vicc?"

A babakotveny azert vicc, mert hosszu tavon a kamat szamit, nem a befizetes. Jelenleg szinte minden bank ajanl 8% koruli kamatot hosszutavu megtakaritasra, kamatadomentesen (pl. TBSz). Raadasul az inflacio 5-6%. Vagyis az 5% kamat nem piackepes. Az egyetlen oka, hogy letezik, az az, hogy enelkul nem tudsz felvenni allami tamogatast. Vagyis a bank azert nyomhat le a torkodon egy babakotvenyt, mert zsarolhat az allami tamogatassal. Ez a vicc. LTP, NYESZ, stb. detto ugyanez. Ezt hivjak viccnek. Az allam egyik kezevel monopolhelyzetet teremt piaci szereploknek, akik ezen eloskodhetnek, masik kezevel visszaveszi bankado, stb. formajaban. Sokkal tisztabb lenne, ha komoly kamatot kotne az allami tamogatas feltetelekent, cserebe viszont nem szedne be bankadot. Csakhogy akkor az allampolgarok erdekeit nezne, es nem kapna szabadon elkoltheto szazmilliardokat, amivel szabadon garazdalkodhat. Es nem tetszeleghetne az allampolgart segito, a gonosz bankokat meg bunteto vezer szerepeben. Szoval osszessegeben a babakotvennyel nem fogsz jobban jarni, mint egy jol megtervezett befektetessel, mikozben fennmarad egy teljesen torz rendszer. Ez a vicc.

@hafu:

Olvasd el a cikket a portfólion, és ha nem hiszel nekik, számolj magad utána. Jelenleg ez az egyik legkedvezőbb garantált befeketetési forma szerintem. Jobb mint az állampapír, mert az első 5 évben még 10 feletti az éves kamat (összesítve.)És azt követően is veri a betéteket, ha egy átlagos 7 százalékos kamattal számolok. Ezenkívül a pénzed fennmaradó részét (amennyiben van egy nagyobb összeged, és nem havi megtakarításban gondolkodsz), más formában is kamatoztathatod, egy kisebb részt három évig, egy részt két évig, egy részt egy évig, míg sorra nem kerül az aktuális lakáskassza részlet. Ha ezt a kettőt összeadod, akkor már igazán jól fektetted be a pénzedet, és ebből legalább a lakáskassza garantált.

Hacsak le nem nyúlják.

Mutass nekem egy jobb befektetési lehetőséget, ami ekkorát hoz öt éve alatt, és garantált. Akkor oda viszem a pénzem.

Üdv:

kabell

@Zabalint:
"Az sem korrekt, hogy ezek fix százalékok. Ugyanis ha teszem azt 5 év múlva normális állapotba kerül a magyar gazdaság, akkor addig a bankbetétek 8-ról fokozatosan leesnek 1-2%-ra, a hitelkamatok 13-ról 3-4%-ra, ez esetben évekig a piaci betéteknél jóval alacsonyabb 1-3%-os kamatot kapok, majd a végén nem éri majd meg felvenni a hitelt. "

A 7% hozam az nem függ a piaci viszonyoktól éppen azért mert zárt. Ugyanúgy a 6%-os hitel sem.

A Ft hitelek szintje egy pár évtizedig nem lesz 10% alatt. De ebben az esetben az 2-3%-os betétkamat mellett milyen a 7%-os hozam?

@Szevasztok:
"A 7% hozam az nem függ a piaci viszonyoktól éppen azért mert zárt. Ugyanúgy a 6%-os hitel sem."

Igen, pont mivel nem függ a piaci viszonyoktól, ezért pofára lehet esni vele. Egy jegybanki alapkamathoz igazított bankbetétnél éppenséggel kisebb a kockázat.

"A Ft hitelek szintje egy pár évtizedig nem lesz 10% alatt. De ebben az esetben az 2-3%-os betétkamat mellett milyen a 7%-os hozam? "

Nem tudhatod, 95-ben nem mondtad volna azt sem, hogy a 10%-ot valaha felülről fogja súrolni. Még azt sem tudod, meddig lesz Ft.

De lehet pesszimista módon is megközelíteni a dolgot, ha 2 év múlva a mostaninál nagyobb szarban leszünk, és 12% lesz a jegybanki alapkamat, akkor meg azon bukhatsz hatalmasat, főleg ha a lakáskasszád lejártakor meg már nem lesz ilyen katasztrofális a helyzet.

@zsombordeak: "Szoval osszessegeben a babakotvennyel nem fogsz jobban jarni, mint egy jol megtervezett befektetessel, mikozben fennmarad egy teljesen torz rendszer. Ez a vicc. "

Ez igaz. De mutass nekem 10 párt, aki szeretne gondoskodni a gyereke anyagi jövőjéről és én mutatok neked 9-et, akinek halvány lila gőze sincs a pénzügyekhez.

Szóval lehet, hogy ha kiszámolod, akkor van (sokkal) jobb. De azt hányan vennék igénybe? Pl azért mert bonyolult/nehézkes stb.

És a "népnevelő" (fúj de utálom ezt a szót) hatás? Amikor a pógár késztetve van arra, hogy rendszeresen(!) és évtizedkeen keresztül(!!) tegyen félre egy bizonyos összeget.

az LTP nem jo, mert folyamatosan van kifizetés is. Csak azt érdemes most lenyúlni, amiből még sokáig nem kell kifizetni: pl. manyup, babakötvény. ezért lesz jó fideszéknek az önkéntes nyugdíjpénztár is, ha tényleg kivonják a bank-biztosító szektorból, mint ahogy már pedzegette is Matolcsy. persze csak ha előtte megszüntetik a 10 év gyűjtés utáni kifizetési lehetőséget.

különben még a saját regnálásuk alatt szembesülnének a virtuális számla következményeivel...

A babakötvény nem rossz gondolat. Én függetlenül attól, hogy mit dönt a kormány, átviszem a számlámat az államkincstárhoz, mert 1,5-2%-al jobb kamatot kínál, mint a jelenlegi helyen a bank. 18 év alatt nagyon nem mindegy, csak csupán ezért nem akarok bemenni pestre, de nemsokára mennem kell más okból is és akkor útba ejtem őket is. Nevetséges az egész, mert 18 évre lekötöd náluk a pénzedet és még ráadásul havi fix összeget is fizetsz. Ezt a pénz tehát egészen nyugdotan ki lehet közvetíteni akár egy 15 éves lakáshitel céljára, aminek a kamata 10-14%.

Persze azok, akik a számlát kezelik arra játszanak, hogy az ügyfél úgysem veszi ezt észre, mert kapja az évi 6000 forint kiegészítést és azzal együtt már elfogadható szinten van a kamat. Azért meg nem szokás nálunk lázadozni, ha valaki kaphatna több kamatot is, de nem kap.

Nem tudom, hogy miért van ilyen elfuserált konstrukció, de tény, hogy ahol az állam belép és támogat valamit, ott nagyjából a támogatással egyenértékű lenyulás megtörténik. Ez igaz a babakötvényre, de az LTP-re is. Burkolt támogatás, vagy csak okosan versenyző szereplők.
Ha például az LTP konstrukciókat nézzük, akkor annyira minimális a különbség, még most is, amikor pedig már 3 versenyző van, hogy tényleg kérdéses az egész. Miféle verseny ez?

@bucbuc: "A manyup egy pénzszivattyú volt kiválasztottaknak és némi konc az azt választóknak. Össztársadalmi szinten egy kibaszott nagy negatív egyenleggel."

Beleszamoltad, hogy most aztan az allamnak kell fizetni a megnovekedett nyugdijakat? Meg hogy eddig volt egy rendszer, melyben legalabb lattad, hogy a felretett penzedbol tenyleg ynugdij lesz? Nem mondom, hogy a MANYUP rendszer tokeletesen mukodott, de a hibainak is az allami szabalyozas zavara volt az oka. Ha limitaltak volna a nyereseget es hagytak volna neki meg 10 evet, akkor ossztarsadalmi szinten is pozitivba fordult volna, mert annyival kevesebb nyugdijat kellett vona fizetni az allamnak, es az embereknek lett volna egy korrekt osztonzorendszere a legalis munkavallalasra.

Mindenki tudta, hogy a MANYUP rendszer evtizedekig veszteseges lesz a tarsadalom szamara, mert fel kell halmozni a jovo nyugdijaihoz a toket. De kesobb nagyon sok elonye lehetett volna. Hosszu tavon ha 25%-kal kevesebb a befizetes es 25%-kal kevesebb nyugdijat kell fizetni, akkor mi a baj? Az atmeneti idoszak 20 evebol pedig 13-at mar kibekkeltunk. Biztos, hogy az volt a legbolcsebb dontes, hogy tarsadalmi vita nelkul megszuntetjuk? Raadasul ugy, hogy ezert az alkotmanyos alapelveket is sarba tiporjuk? Biztos, hogy ez a helyes modja a kiszamithato jogallam felepitesenek? Ezutan ki fog Magyarorszagon legalisan megtakaritani? Az ismeroseim menekitettek ki a penzuket kulfoldre. A befektetok menekultek egy olyan orszagtol, ahol nincs jogbiztonsag. Az allam altal fizetett kamatok mindezek miatt az egekben. Jo ez igy? Szerintem nem. Szerintem ez volt ennek a kormanynak a hosszu tavon legartalmasabb dontese.

@Szevasztok:
De értem. A LTP-nél éppen arról van szó, hogy a konstrukció nem piaci, hanem fix.

Ha befizetek az LTP-re, ahol adnak 3% kamatot, és előre tervezetten nem akarom a jövőben felvenni a hozzá tartozó hitelt, akkor gyakorlatilag a lakáskassza hatalmasat keres rajtam (pontosabban az államon közvetve), hiszen a piaci kamatok ennél jóval magasabban vannak, hitelt meg nem kell nekem olcsón adnia.

Éppen ezért, ha az állam azt mondaná, hogy legyen 5% kamatos lakáskassza, amely mellé nem jár egyáltalán olcsó lakáshitel, akkor azt kénytelenek lennének tudomásul venni a lakáskassza cégek, és így kevesebbet, de még mindig sokat tudnának legombolni a csak megtakarítani, de hitelt nem akaró ügyfelektől. De ugyanez lenne a helyzet, ha jegybanki kamathoz lenne igazítva ezen konstrukció.

Tehát ne magyarázz már nekem ott a piacról, ahol gyakorlatilag ezek a cégek az állami támogatásból élnek, éppen attól lesz nekünk, megtakarítók számára jó konstrukció, mert az állam támogatja, ellenben ezen állami támogatás nagyobb részét gyakorlatilag a lakáskasszák nyelik le, van miből építeniük az ügynöki hálózatukat. Holott utóbbira sem lenne szükség, ha normális kamatot fizetnének, 5%-os betéti kamat esetén a 4 éves konstrukció már 16% fölötti hozamot produkálna, amivel semmilyen más biztonságosnak mondható befektetés nem versenyezne.

@Zabalint: Ott a gond, hogy ezt te úgy értékeled, mint bármelyik általános befektetési formát.

Az LTP nem az!
Ez egy célzott felhasználású, zárt konstrukció, amiben egy előtakarékossági elem dominál.

Arra való, hogy a lakás megszerzéséhez / fenntartásához nyújtson egy jó konstrukciót.

Másik: Ha neked nem felel meg, attól még többszázezer családnak lehet jó. Én pl tudom, nekem miért jó.

@Szevasztok:
"Az LTP-t azért találták ki, hogy aki ELŐBBRE tud látni az ORRÁNÁL, és nem mindent AZONNAL akar (lásd pl autót önerő nélkül 12 éves futamidőre), azok számára egy láb az otthon megteremtéséhez. "

Ennek ellentmond az, hogy egyesek áthidaló hitellel gyakorlatilag a lakásvásárlással együtt kezdik meg/kezdték meg a megtakarítást. Ez nem más, mint államilag támogatott hitel, csak a támogatás más úton kerül kifizetésre. A válság előtt önerő nélkül vagy minimális önerővel kaptak felelőtlen emberek ilyen módon CHF alapú hiteleket(lakáskasszával voltak ezek kombinálva). Tehát egyáltalán nem arra használták, amire ki volt találva.

@Zabalint: "Ha befizetek az LTP-re, ahol adnak 3% kamatot, és előre tervezetten nem akarom a jövőben felvenni a hozzá tartozó hitelt, akkor gyakorlatilag a lakáskassza hatalmasat keres rajtam "

Mert te azt hiszed, hogy a LTP azt csinál a betéttel, amit csak akar. Ne hidd azt, hogy ugyanolyan módon kezelik mint a bankok. Éppen azért mert zárt, erősen szabályozott. És még egyszer a lényeg nem a betétgyűjtés, hanem az egész konstrukció egyben.
Amit te mondasz az egy teljesen más rendszer - találj ki neki egy másik nevet.

@bucbuc: "Agysérült fasz inkább az, aki negligálja a tényeket.
A manyup egy pénzszivattyú volt kiválasztottaknak és némi konc az azt választóknak. Össztársadalmi szinten egy kibaszott nagy negatív egyenleggel. "

Pont fordítva! Nem kell itt a fideszes AGITPROPOT NYOMNI.

Minden előtakarékoskodási rendszer egy felhalmozási időszakkal kezdődik. Marhára buta ember az, aki úgy akar eredményt az öngondoskodástól, hogy rögtön az elején csak az eredményeket keresi. A MANYUP fikázók tendenciózusan csak az orrukig hajlandóak ellátni. Ezerszer levezették már, hogy az állami rendszer bizonyítottan képtelen lesz pár évtized múlva fenntartani a nyugdíjrendszert. Igaz, hogy az államot terhelte a manyup tagok kieső tagdíja, de a kifizetések megindultával a csökkenő állami teher jóval felülmúlta volna a felhalmozási időszak terheit. Tehát baromi jó üzlet lett volna az államnak is, meg azoknak a nyugdíjasoknak is, akik emberi körülmények között élhettek volna. Ők így majd rághatják a száraz kiflit a hideg lakásukban. Olyan előrelátás ez, mint a cigánycsaládoknál: mulassunk amig van pénz, aztán kit érdekel a jövő, valahogy majd csak lesz.

@Szevasztok: Egyetertek, hogy kell a nepnevelo hatas. De miert nem ugy, hogy a kormany rakenyszeriti a babakotvenyt nyujto bankokat, hogy pl. MNB alapkamat +1%-ot nyujtsanak, kulonben nincs allami tamogatas. Es persze bankok kozott szabadon atviheto. A 10 parodbol mind a tiz ott toporzekolna a rosszul teljesito banknal, hogy azonnal vigye at mashova a szamlat. Ez tenyleg nepnevelo hatasu lenne. A jelenlegi rendszer torz es ostoba. MIlyen nepneveles az, hogy nyuzzuk a bankokat, kozben ellenuk hergeljuk a nepet? Hogy a tozsde ellen hergeljuk a MANYUP-tagokat, hogy Matolcsy elkothessen 3000 milliardot. Csak azert, hogy egy evvel kesobb kelljen szembeneznie a valosaggal. Hogy nincs hosszutavu, stabil koncepcio. Hogy evente valtoztatjak a megtakaritasok preferalasanak modjat. Bocs, de en itt nem latok korrekt nepnevelest, csak kaotikus viszonyokat, ahol a zavarosban halaszasra neveljuk az embereket.

@Zabalint: "Ennek ellentmond az, hogy egyesek áthidaló hitellel gyakorlatilag a lakásvásárlással együtt kezdik meg/kezdték meg a megtakarítást. "

Ez megint nem a rendszer hibája. Tudod a magyar ha kitalálja, hogy lakást akar, akkor azt azonnal, bármi áron.

@Szevasztok:
Félreérted, nekem is megfelel a konstrukció többé-kevésbé, viszont hiányolom a 0 felvehető hiteles, de jobb kamatot fizető konstrukciót. Számomra legjobban a 3% betéti kamatos, és valamivel drágább hiteles konstrukció a jelenlegiek közül a legjobb. Másrészt pedig állami támogatás nélkül ezek nagyon rossz konstrukciók lennének egytől-egyig, az állami támogatástól lesznek jók, innentől kezdve megállja a helyét, hogy a lakáskasszák az államon élősködnek. Az azért vicc például, hogy ha 8 évre kötsz ilyet, akkor állami támogatással együtt is megveri egy egyszerű bankbetét, vagy egy megtakarítási számla.

@elfmage: Nyugalom? 22 éve mindegyik töketlen kormány csak az adókat tudta emelni. Aminek következtében egyre kevesebben fizetik be amit be kéne. Az orbánnak volt 2 éve, hogy csináltasson egy normális adórendszert. Nem tette, miért nem?

A matócsni újabb baromsága szerint be fogják vezetni (EU-ban egyedül persze) a banki tranzakciós adót. Amivel megint nem kicsit fognak rontani a magyar cégek és állampolgárok versenyképességén...

Minden esetben szabad felhasználású az ltp ?
írják páran hogy 4-5 évre jó többre nem stb... érdekes

@zsombordeak: "Egyetertek, hogy kell a nepnevelo hatas. De miert nem ugy, hogy a kormany rakenyszeriti a babakotvenyt nyujto bankokat, hogy pl. MNB alapkamat +1%-ot nyujtsanak, kulonben nincs allami tamogatas. "

Szerinted milyen piaci környezetben lehet hosszú távon kigazdálkodni MNB alapkamat feletti betéti kamatot? (Ne gyere az akciós kamatokkal, mert az ügyfélszerző marketing)

@Szevasztok:
Nem a rendszer hibája, hogy ezt megtehette a Fundamenta, és ezzel az állam az elvileg előtakarékoskodásra kitalált konstrukcióval az egyből hitelt felvevőket támogatta? Mert szerintem ha a rendszerrel nem lenne gond, akkor ezt nem tehetné meg.

Alaposan meg kellene reformálni az LTP-t, ahogy a manyupot is kellett volna, de egyiket sem felszámolni, államosítani, stb.

"Mert te azt hiszed, hogy a LTP azt csinál a betéttel, amit csak akar. Ne hidd azt, hogy ugyanolyan módon kezelik mint a bankok."

Mert szerinted az LTP-ben a betét és a kihelyezett hitel mindig megegyezik? Szerinted mit csinálnak, ha az egyik oldalon felesleg van? A másik, hogy van olyan konstrukció, amelyben sokkal több a lehetséges hitelfelvétel összege, mint a megtakarítás az előtakarékossági időszakban, innentől kezdve pont az ilyet lehet ellensúlyozni olyannal, hogy valaki meg hitelt nem szeretne.

Ha minden olyan szép és jó lenne, mint ahogy állítod, akkor szerinted az ügynöki hierarchiát miből finanszírozzák?

@Zabalint: "Félreérted, nekem is megfelel a konstrukció többé-kevésbé, viszont hiányolom a 0 felvehető hiteles, de jobb kamatot fizető konstrukciót. "

OK értem. De a 6%-os betéti kamatból (ugyanis betéti kamatot ebből lehet csak fizetni) szerinted mennyit adhat oda? És ha sok a betétes és nincs hitel, akkor miből fizessen kamatot?

@Szevasztok: Akarom mondani: "De a 6%-os hitel kamatból..."

@mufflinca: "Szerintem remek befektetés. Havi 20ezret fizetek be és erre jár havi bontásban 6ezer. Ez azért több mint 30% "kamat". És ez csak az állami támogatás. A minimális kamat már nem is érdekel... Nem értem miért lenne rossz befektetés? "

Az LTP csak lakáscélra felhasználható, ráadásul a 4 éves (szigorúan amit érdemes kötni) ad maximum 1,3 milliót, ami összeg maximum távoli vidéken ér valamit. Ezzel együtt persze annak, aki lakáscélra fel tudja használni megéri, de az LTP nem szabad egy az egyben a többi befektetési lehetőséggel összehasonlítani. Félrevezető.

Arról nem is beszélve, hogy például a kollégám szigetelni akar az LTP-ból, dícséretes. Jövőre jár le neki, de idén volt egy óriási akció, ahol féláron meg tudta szerezni a szigetelő anyagot és bár lerágta a körmét, hogy most mi legyen, megvette. Most meg fáj a feje, hogy 1 évig lesi a szigetelő anyagot a gárázsában mert csak jövő nyáron jár le neki az LTP és még utána 3 hónapig várakoztatják, mire a pénzéhez jut. Nem számolt a plusz három hónappal és így már öszre csúszik a szigetelés, ami vagy jó lesz vagy nem lesz jó, ha sok eső lesz például. Továbbá rimánkodhat már a mestereknek, hogy számlára is vállalják el normális áron, mert ha meghallják, hogy számla kell, hirtelen fagyos lesz a légkör és majd meglátjuk jövőre a válasz. Cég elvállalná, de az meg méregdrága.

De egyébként én is úgy jártam akkoriban, hogy a többiek megcsináltatták 30%-40%-al olcsóbban a tető cseréjét a sorházban, mint én, mert nekem számlára kellett mindenképpen az LTP miatt és vastagon fogott a rohadt mester ceruzája.

Tehát csak okosan az LTP-vel, ha például felújítás, bővítés a cél vele, mert mindenképpen számla kell hozzá, továbbá majdnem biztos, hogy az esetleges akciókból kimarad az LTP-s. Nekem szerencsém volt, de így is majd szétvetett az ideg, mikor 40%-al olcsóbban adták a tetőcserepet én meg az LTP kiutalást vártam, ami csak két hónap múlva volt esedékes, de aztán sikerült megegyeznem velük. A tanulság az, hogy az LTP lejárati idejét is jól kell tudni időzeteni, amikor az akciók szoktak lenni, máskülönben hiába a szépnek tűnő kamat az állami támogatással együtt, mert aki kimarad az akcióból ideges lesz.
A számlás dologra nem tudok mit mondani, mert számla elvileg kötelező, de az kapásból 27%-al több, úgy kell számolni, ha tisztességes a mester, ha nem, akkor meg megnyomja a bruttó árat és 30-40%-al is képesek többet kérni, ami esetben már érdekes képet festene az LTP megtérülése.

Az egyetlen eset, amikor hitelt törleszt valaki belőle, lakást vesz, akkor nem kérdés, megéri.

@kokoro:
Egy bizonyos időpont előtt akik kötötték, azoknak 8 év után szabad felhasználású, akkor is ha anno kevesebb időre kötötték, és most hosszabbítják meg. Az enyém például nem lehet már szabad felhasználású, de amúgy is lakásra költeném.

@Szevasztok:
Még egyszer kérdezem, szerinted ha egyik oldalon többlet van, akkor mit csinál a lakáskassza? Amúgy az egyik mondatod értelmetlen.

Szomoru,hogy 2012 tajakan az elso otlet az allamositas, nem pedig ujraszabalyzas, esetleg a belepes a piacra mint uj szereplo. Teny, hogy az ilyen izombol megoldasok mint MANYUP, etkezesi utalvanyok, gyorsabbak, nem igenyelnek sok gondolkodast, munkat, bar nem olyan elegansak.

A diakhitel mint jol mukodo hitelszolgaltato? A regi konstrukcioban a penz felvetel pillanataban el kezd kamatozni, egeszen addig amig el nem kezdesz torleszteni, ami a legtobb esetben a suli vege. Szerintem nem sok emeber van aki a diakhitel felvetelenek idopontjatol kezdve folyamatosan torleszt. Nem vagy rakenyszeritve, vagy nincs ra penzed. Ebbe a hibaba en is beleestem, nem sok lovesem volt a penzugyekrol egyetemista koromban. Amugy ez azt jelenti, hogy az elso felvett 100000 forint 3 ev mulva 125000 lesz kb.

Az uj konstrukcio mar jobb,de az meg a lo masik oldala. 2 % kedvezmenyes kamat jelenleg azt jelenti, hogy a hiteled szepen lassan elkoptatja az inflacio. Ezen ugye meg bukik az allam rendesen.

@Szevasztok:
Csak most olvastam el a javítást, bocsi.

Az egész rendszerben nem csak egyféle, 6%-os kamat van, az a legkedvezőbb, viszont akik azt kapják, azoknak évekig 1%-on volt ott a pénzük, amit addig 6%-ra, vagy többre kihiteleztek. De vannak drágább konstrukciók is.

De még egyszer írom, biztosan mindig keletkezik valamelyik oldalon többlet/hiány, főleg mikor elindult az egész. Szerinted mit csináltak vele? Mert szerintem nem 100%-osan zárt a rendszer. 5% kamatot például úgy fizethetnének ki könnyedén, ha 6%-os dkj-t vagy MNB kötvényt vesznek. A valóságban hasonló most is, amit csinálnak, a különbség hogy 1-3%-os kamatot fizetnek ezután.

@bucbuc: ja... szemben az "államilag garantált nyugdíjakkal". Amit te pl. most akarsz egy tollvonással lecsökkenteni.
Nem-e vagyol-e elmebeteg-e?

@Szevasztok: "Szerinted milyen piaci környezetben lehet hosszú távon kigazdálkodni MNB alapkamat feletti betéti kamatot? (Ne gyere az akciós kamatokkal, mert az ügyfélszerző marketing)"

Bocs, lehet, hogy ez tulzas volt, nem vagyok szakember, csak eleg tajekozott maganbefekteto. De azt hiszem, hogy igazam van:

1) Ha jol ertem, a befekteteseket a bakok kiadjak hitelbe, a ketto kozotti marzson nyernek. Ha 7% alapkamat mellett 8%-ra fogadnak be penzt, majd azt kiadjak 12%-ra hitelbe, akkor meg mindig marad 3%. Es ezek a mostani szolid ertekek!
2) Megforditom: ki az, aki MNB alapkamatnal alacsonyabb hitelt is elfogad? Az az erzesem, hogy az MNB alapkamat kornyeken allampapirt is lehet venni. Nincs olyan bank, ami biztosabb, mint az allam, tehat ki az, aki alacsonyabb kamatert nagyobb kockazatot vallalna?
3) A fentieket igazoljak a jelenlegi tenyek is. Az FHB nemreg meg 9.5%-os, a CIB 8%-os kamatot ad 12 havi lekotesre. A CIB ezt nem csak uj penzre, hanem a banknal levore is. Ez mar nem a par honapos betetcsalogatas kategoriaja.

Osszessegeben szerintem rosszul latod: igenis lehetseges MNB alapkamat feletti hozamot elvarni es kigazdalkodni, kulonosen amikor hosszu tavu penzrol van szo (a babakotvenyekre a bank evtizedeken keresztul szamithat). De a lenyeg nem is a konkret osszeg volt. En csak azt mondtam, hogy az allam kikothetne egy piaci szinten is komoly kamatot az allami tamogatasert cserebe. Csak ezert fel kene adnia par dolgot, pl. az ingyenpenzt a bankadobol...

@Szevasztok: Bocs, 12% - 8% = 4%, tehat 4% marad.

@tede:
Még az 5 éves is jóval jobban jön ki, mint a bankbetét, a 6 éves is kicsit jobban.

Alapvetően pedig nem elsődleges forrásnak jó lakásra, hanem úgy jó, ha van mellette más megtakarítás is.

Felújítással az a fő gond, hogy ismerjük a magyar viszonyokat, anyagra még ok, de szakemberre már nem.

@alfredaurel:
A 2%-os diákhitelnél éppen emiatt csak a minimálist éri meg fizetni majd törlesztésként, az előtörlesztése, végtörlesztése egy hibás pénzügyi döntés, hiszen érdemesebb az erre szánt összeget 7%-ra lekötni.

@kabell:
nem tudom ti hogy számoltatok, de én a fundamenta oldalán található kalkulátor eredményeit vettem be az összehasonlításba.
10 év 3 hónap, havi 20 ezer forint -->
Befizetés: 2.400.000 Betéti kamat: 164.486
Állami támogatás: 720.000 = 3.284.486

Ugyanez: 10 évre és 7,5%-os kamatot feltételezve, havi 20 ezres befizetéssel, kamatos kamattal:
3.558.606 (ebből a kamatok: 1.158.606)

Ha 10 év alatt 6%-os hozamot sikerül elérned, akkor is cirka 3.28 millát jelent a futamidő végén...

Tehát a jelenlegi piaci helyzetben a fundamenta kvázi 6%-os hozamot jelenthet a tulajdonosának.

Ha csak a Mtelekom osztalékkifizetéseit nézem, ami 10% körül szokott alakulni már nagyságrendekkel jobban megéri részvénybefektetnem, mint elkötelezni magamat hosszútávon alacsony hozam mellett :-)

A legnagyobb baj a babakötvénnyel, az ltp-vel meg az ilyenekkel pont az "állami támogatás". Egy darabig van, aztán ha megszorul a költségvetés, előbb elveszik a támogatást, majd az egész megtakarítást, mint a manyupnál. Az elmúlt 2 (8-16-20) év engem bizalmatlanná tett az állammmal szemben. Azt sem hiszem el, amit kérdeznek, nemhogy a kötelező adóforintokon kívül még pénzt bízzak rájuk! Várjuk meg, mi lesz a legeslegeslegújabb áprilisi konvergencia programban, lehet, az ltp államosítás is belekerül...

@Szevasztok:
Amiért a manyupok eltőzsdézték a nyugdíjat: fideszes megelőző propaganda. Köszönjük Zsíró úr, de a hárommilliárdért többet vár öntől a Párt és a Kedves Vezető!

@zsombordeak: "Bocs, 12% - 8% = 4%, tehat 4% marad. "

Ami éppen elég a hitel kockázatára. (Tudod vannak olyanok akik a hitelt nem fizetik vissza) És hol a banki marzs?
Ingyen nem dolgozik senki, a bank sem...

Jogos a felvetés, de erősen monopolszagú. Erőfölénnyel való visszaélés, piaci verseny gátolása, visítana ( némi joggal ) az EU.
Plusz a manyup pénznél látható, hogy az állam a nála lévő pénzt bárhova átcsoportosíthatja, ( lenyúlás szinonímája... )semmivel nem jobb gazda, mint egy piaci cég.

-önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások
-lakáskasszák
-életbiztosítások
-babakötvények
-önkéntes egészségpénztári számlák

Mindegyikben van vagy volt állami támogatás vagy adókedvezmény. Simán vissza lehet venni. A tisztelt polgárok öngondoskodási, önfenntartási ösztöneit meg vessük vissza valahova 1950-53 környékére.
Ha ez meg van, akkor jöhet:
-bankszámlák államosítása
-1 ha-nál nagyobb termőföld államosítása
-5 főnél több ember foglalkoztató cégek államosítás
-ingatlanok államosítás

@zsombordeak:
A lényeg az, hogy akkor nem adnának a bankok jegybanki alapkamat fölötti kamatot bankbetétre, ha ennél olcsóbban is hozzájutnának forráshoz. Többnyire nem jutnak ennél olcsóbban forráshoz, tehát megéri nekik a lakossági bankbetétezés akár jegybanki alapkamat fölött is.

2) Konkrétan az MNB kötvény kamata a jegybanki alapkamat, és 2 hetes lejáratú, nyilván a ki nem hitelezett pénzek nagy részét ide és állampapírba helyezik a bankok, bár mostanában inkább forráshiány a gyakori. Ha a bank csak jóval jegybanki alapkamat alatt hirdet betéteket, annak az lehet az oka, hogy bőven van forrása, hitelfelvevő viszont túl kevés.

@Zabalint: "De még egyszer írom, biztosan mindig keletkezik valamelyik oldalon többlet/hiány, főleg mikor elindult az egész. Szerinted mit csináltak vele? Mert szerintem nem 100%-osan zárt a rendszer. 5% kamatot például úgy fizethetnének ki könnyedén, ha 6%-os dkj-t vagy MNB kötvényt vesznek. A valóságban hasonló most is, amit csinálnak, a különbség hogy 1-3%-os kamatot fizetnek ezután. "

Igen a rendszer nem teljesen zárt, hiszen soha nem lehet teljesen egyensúlyban.
De egy ilyen zárt rendszer paramétereit nem lehet úgy megtervezni, hogy majd biztosan többlet lesz az egyik oldalon, mert az rendszerszintű kockázatot jelent. (Ha rajtad múlna, vagy rajtam mi biztosan bevállalnánk, de tudod ott a PSZÁF)

@Szevasztok: "Kapsz (mármint a gyereked kap) egy fix összegű állami pénzt ajándékba 18 éven keresztül. Miért is vicc?"

Mit is kapsz pontosan? Egy nagy semmit. Egy ígéretet.
Azt ígérik, most kaptál 40 ezer forintot. Az a pénz sehol nincs, az csak egy szám egy számlasoron, hozzá se nyúlhatsz, viszont úgy kamatozik, hogy az infláció miatt egyre kevesebbet ér.

Majd 18 év múlva mikor a gyerek megnő, na akkor felveheti a pénzt, akkori összegben pl. 80 ezer forintot, na akkor lesz szükség pénzre, hogy kifizessék. Én abból olyan életet kezd ám, hogy simán kifizet egy bringát belőle.

Ha valami, na ez olyan dolog, ami most csak egy ígéret, és majd szűk két évtized múlva valaki majd fizet valamit.

Egyébként ha jól emlékszem ezt még gyurcsány idején találták ki, HAVI 20 ezret buktunk el, cserébe a hangos üdvrivalgással bevezetett EGYSZERI 40ezres ÍGÉRET helyett.

@Szevasztok:
De én éppen arról beszélek, hogy ez a zártság fix paraméterekkel valójában több kockázatot jelent, mint ha valamihez igazítva lennének, pl. jegybanki alapkamathoz.

A másik pedig az, hogy amit mondtam, azzal egyáltalán nem biztos, hogy az egyik oldalon hosszútávon többlet lesz.

@tede: Épp a múlt héten hosszabbítottam 8 évesre. Most lett volna májusban a lejárat. Nekem nem sűrgős, ninsc célom vele. Épp ezért jó a 8 éves, mert akkor meg szabad felhasználású. De látom, Te nagyon benne vagy és átlátod! Köszönöm az infót!

@Szevasztok:
Bocs, ha az előbb nem írtam volna egyértelműen: a babkötvényt az állam nem rakja folyamatosan. Születéskor tesz egy számlára egyszeri 40 ezer forintot, amihez majd a gyerek nyúlhat hozzá felnőttkorában.

@fda: "Bocs, ha az előbb nem írtam volna egyértelműen: a babkötvényt az állam nem rakja folyamatosan. "

De igen, az éves befizetés 10%-át teszi hozzá.

@nekemtökmind1:
A babakötvényt eddig is vezethette bárki a kincstárnál, alapkamattal, lehetett hozzátenni is ugyanúgy mint a banki konstrukcióknál, csak a bankok leszedtek belőle egy csomó pénzt kezelési költségklnt. És kevesebb kamatot is fizettek.
Az uj rendelet annyit tesz hogy a buta beetettet kötvényesek is megkaphatják a magasabb hozamot.

Lakáskassza szintén:
az áves hozam -1(minuszegy) és 3 százalék között mozgott állami támogatás nélkül( vennél ilyen befektetést?). Amikor a legegyszerűbb befektetés is 6-9% ot hozott. Csak az állami támogatással haladta meg egy normál befektetés hozamát. Tehát az állami támogatás felét a bankok lenyúlták, Ugyanaez van a babakötvénnyel is.
De a bankok lobbierejét nézve lesz egymég így se, ha az alkotmányügyi bizottság elé kerül és jönnek a módosítók.

@OkoskaTo:rp: Nem szabad az ltp hozamát összehasonlítani a bankbetétek kamatával hiszen nem kalkulálhatsz négy évre a jelenlegi bankb kamatokkal, lévén az volt és lesz is a jelenleginél kevesebb. Nem beszélve a banki lekötések apró betűs részéről, a sávos vagy lépcsőzetes kamatozás sajátosságairól stb. stb.

Nincs még meg a standard szöveg (e'tőzsdézték) amivel lehet hülyíteni a narancsgyülekezetet.
A diákhitelt meg nagyjából szétverték.

Olvasom fentebb, hogy az LTP csak lakáscélra használható fel. Remélem nem lesz belőle gond, hogy a gyerekem más (EU) országban vette (lakásnak lakás, írás pedig van róla)

Hozzá fognak nyúlni a bankbetétekhez is...
Első menetben újabb adóval terhelik a bankokat (számlavezetési díjak, tranzakciók adóztatása - Jókurvaédesanyját ennek a komcsi csürhének már ezért is!), majd mikor rájönnek, hogy ez is kevés a fideszes zsebek megtöméséhez, akkor ugyanúgy lenyúlják a bankbetéteket, mint tették azt a nyugdíjpénztári vagyonnal.
Nem vagyok pénzügyi szakember, de elég szépen látható az eddigiekből, hogy ilyen irányba haladunk.

@Ann1294: Hát ez az.Ne adjatok ötleteket nekik.
A munkatárssal is beszéltünk már erről.Neki van ilyen megtakarítása.És már utálja őket pedig fideszbirka volt.

@Enilno:
A lakáskassza a befizett pénzt támogatott hitelekbe fekteti bele, ahol a nem támogatott hitelkamat 9-10%-os. Ebből lett a negatív nyereség a költségek levonása után.

@acel:
Erőssen kommunista szemlélet, amiről írsz. Ilyen alapon gyakorlatilag mindent az állam kezébe kellene adni, mert nyilván a magántőke mindenből nyereséget akar csinálni.

Nem lenne értelmesebb egy kedvezőbb állami ajánlattal előállni, vagy szigorúbban szabályozni ezt a területet? Inkább államosítani mindent?

Teljes káosz van a fejedben, azt látom. Közgazdaságtanról hallottál már? Ebben a kis szösszenetedben vállalatgazdaságtani ügyeket is érintesz csakhogy lövésed nincs hozzá az látszik. Egy ekkora ügyfélkör átvétele és kezelése - ehhez egy elég nagy szervezetre van szükség - szerinted nem járna költséggel az államnak? Mikorra térülne meg? Hmmm?
Arról az "apró" ámde annál ostobább tévedésről már nem is beszélve, hogy a nyugdíjpénztári (magánpénztárak ugyebár) pénzek államnak járó járulékok, amiért a jövőben az állam ad majd szolgáltatást (nyugdíjat a gyengébbek kedvéért) arról most ne beszéljünk milyet, mert arra mindig az épp uralmon lévő kormány lesz a legnagyobb hatással, hogy az épp nyugdíjba vonulók mit kaphatnak. Ugyanakkor Te egy hitelintézeti betét államosításáról írsz, nem csak arról, hogy mi lenne, ha az állam a jövőben nem adna támogatást, vagy arról, hogy esetleg az állam visszakérné az adott és most is számlán lévő összegeteket (De akkor vissza kéne kérni az elmúlt 14 évben adott pénzeket is. Nem?) hanem azt írod, hogy valami 400 milliárd. De az már a lakosság betéteit is tartalmazza. Nem? Akkor ezzel az erővel bármilyen betét elvonható? A frászt. Mi köze a kettőnek egymáshoz?
Így az állam pénze csak néhány tízmilliárd a többi normál - de lakáscélra gyűjtött - lakossági megtakarítás, ami azonban nem elvonható, mert nem az államnak járó pénz (azaz nem egy járulék).

Hasonlóan, nem vonhat el az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás sem. Érted a különbséget? Dehogy annyi eszed nincs, hogy értsd.

Teljesen ostoba vagy blogger pajtás. Mondjuk így: tudatlan.

Arról nem is beszélve, hogy "kevered a tenisz pályát és penisz táját" (ez nem trágár, ezt még Hemingway írta egy elbeszélésében...).

Szét lehetne szendi a baromságaidat, apróra, de ez a Te hülyeséged. A közgazdászok nyilván hozzám hasonlóan bosszankodnak ennyi baromság olvasatán,

Nem .Ők nem veszik majd el,csupán megvédik!:))
Na csá!

Sajna a vége a küldésnél lemaradt, de a lényeg, ha Te is közgazdász lennél soha nem írtál volna le ennyi butaságot. Nem tudom mi a végezettséged,. de gondold újra, hogy milyen témákba ártod bele magad. Próbáld olyasmibe, amihez véletlenül legalább egy kicsit értesz.

Mert itt egyszer jogászkodsz (mi és hogyan vonható el - amiben egyetlen probléma, hogy egyik sem talált), egyszer közgazdászkodsz (vállalati és költségvetési téren is, hiszen kitalálod mi volna jobb az államnak és azt is kapásból megmondod, hogy az állam évente milliárdokat nyerne - na ja, de mennyi is lenne egy rakás ügyfél kezelésének költsége, az ehhez szükséges cégalapítás és működési költségek stb., de Te kapásból mondod a tutit, üzleti terv, pénzügyi számítások nélkül. Üüüüüüügyes! Óriási zseni lehetsz... Diplomád van? Hol szerezted? A piacon...??? :-))) Továbbá lakáspolitikát is alkotsz. Oltári egy polihisztor vagy! Nem akarsz esetleg politikus lenni? Vagy köztársasági elnök?)

Azt pedig, hogy a cikked elején írtak nem egyeznek a végével, gondoltam a végére hagyom.

Mi a fene ez a 20%-os állami támogatás? A cikked közepén ez még 30%, és én is így tudom.
Esetleg próbálj legalább önmagaddal összhangban lenni. Hátha sikerül... Vagy ez csak egy újabb lakáspolitikai ötlet? Biztos sokkal többen tennék lakástakarékokba a pénzüket kevesebb kamatért...

@Zabalint: "Még az 5 éves is jóval jobban jön ki, mint a bankbetét, a 6 éves is kicsit jobban."

LTP-t bankbetéthez hasonlítani, mint almát a körtéhez, kivéve speciális eseteket, amikor alma is kéne meg körte is.

Mikor érted már meg, hogy az LTP szigorúan lakáscélra van(2009 júliusa óta), ahol el kell számolj számlával. Talán lehet valamit trükközni a saját munka fiktív elszámolásával, de én ilyenbe nem mentem bele, mert jobb az egyenes út.

Tehát LTP akkor jó, ha van lakáscélod, ha nincs, akkor bármilyen fantasztikus kamata lehet, mit kezdesz vele a végén?

Arról az apró hátrányról nem is beszélve, hogy esetleg nem tudsz akciós terméket venni, mert éppen az LTP-ben levő pénzedre vársz vagy a csúnya mester bácsi nem hajlandó számlát adni, csak tetemes felárral, aztán máris elolvadt a fantasztikus kamat előnye a bankbetéthez képest, sőt...

Amire tényleg jó és gondolkodás nélkül használható, az a lakáshitel előtörlesztése és kiváltása a kedvezményes 6%-os LTP hitellel. Ha valakinek van piaci kamatozású forint lakáshitele és mellette 20e forint megtakarítható pénze, akkor az ne is gondolkodjon sokat, hanem azonnal kössön LTP-t és nagyon jól jár vele.

Csak, hogy teljesen preízek legyünk az LTP hitelnek egy hátrányát tudok, jelesül, hogy csak 64 hónapra szól, viszonylag rövid futamidejű. Azt jelenti még konkrétabban, hogy a 64 hónap alatt többet kell havonta fizetni nagy valószinüséggel, mint azelőtt, hogy felvette volna valaki az LTP kedvezményes 6%-os hitelt.
Persze, megéri, nem kérdés, alacsony kamat, de ez lehet csapda helyzet, mondjuk csökken a 20 évre felvett piaci lakáshitel törlesztése 20e forinttal, örülünk, de aztán 64 hónapig havi 35e-t kell fizetni az LTP hitelre (plusz a megmaradt piaci hitel törlesztése), nagyjából 15e-el többet. De aki korábban tudott havi 20-t befizetni, annak ez elvileg nem lehet gond, csak azért ezt is észben kell tartani, hogy LTP esetében, ha most indítjuk és szándékozunk felvenni az LTP hitelt is, akkor 4 év (52 hónap pontos) múlva csak kicsit fogunk örülni (kb -5e forint törlesztés havonta) és nagyjából 9,5 év (52+64 hónap) múlva fogunk nagyot örülni, amikor lejár az LTP hitel is. (amikor lejár a havi 35 törlesztés is)

@hafu: Szia! Ha már ennyire foglalkoztat, akkor foglalkoztasson a következő is: részvény - oda egyszeri jelentős befektetés kell a kezdő időpontban, hogy elérd az említett milliósnál nagyobb osztalékhozamot. Közben azonban előfordulhat, hogy a részvényed árfolyam esik, akár jelentősen, tartósan. Sajnos Te egy fix hozamú (mondhatni kockázatmentes) és egy tőzsdei instrumentumot próbálsz - igen erőltetetten - összehasonlítani. Nem lehet. Így pedig még csak közelítőleg sem, ahogy teszed. Pláne, hogy az egyik egy folyamatos adagolt tőkebefektetés, a másik egy praktikusan egyszeri volna. Ha ugyanis nem, akkor számolnod kellene az árfolyamváltozással, azaz vagy kevesebbet vagy többet is befektethetsz, de az osztalék is ugyan úgy változékony, nem csak az árfolyamok. Tehát teljesen félrevezető, megtévesztő ez a fix osztalék a jövőre nézvést. Ilyen nincs. Te is tudod.

Ami pedig - nagyon nem elegánsan, ha már pénzügyekről, sőt befektetésekről írsz - végképp elfelejtesz: az ADÓ.

Van osztalékra és árfolyamnyereségre is adó, ahogy az egyszerű bankbetétekre is. Ugyanakkor a lakás-takarékpénztári megtakarításokat kivették az adóköteles instrumentumok köréből.

Ezzel is számolni kell egy ilyen példában, hogy hiteles és pontos legyen.

Ugyanakkor az is téves, hogy a betéti kamatot 10 évre fixen 7,5%-ra veszed. Ez aligha helytálló prognózis, ez is jelentősen változik, s akkor is ha hosszabb betétekbe teszed a pénzt. Ugyanakkor a lakástakarékoknál fix az állami támogatás és fix a betéti kamat is.

Szóval van még mit tanulnod a pénzügyi befektetések értékeléséről...

Mellesleg a lakástakarék szerintem inkább a kispénzű emberek biztos, fix lakáscélú problémáinak megoldását segíti, s nem egy a meggazdagodást szolgáló befektetés. Arra azért valóban vannak jobb, de sokkal kockázatosabb megoldások. Ha meg az ember kis pénzt akar - nem lakáscéllal - félretenni, arra is sok jó megoldás van, de meggazdagodni abból sem fog senki, s hosszú távon tök mindegy, hogy a CIB Malacpersely számlán gyűjtöget valaki kis forintokat, vagy az UniCreditben egy másik számlán.

De részvényt azoknak, akiknek 10-20 ezer, vagy akár 40-50 ezer félre tehető pénze van havonta soha nem ajánlanék. Óriási felelőtlenség.

Aki már tőzsdézett az tudja, hogy André Kosztolany szavai megszívlelendőek: akinek sok pénze van az tőzsdézhet..., stb., stb.

Jut eszembe kedves Blogger! Tudod mi az alapvető különbség egy tisztességes újságírók és közted? Nem csak az, hogy Ők tudnak írni és van eszük is, logikus a cikkük és van valóságtartalma is, hanem az, hogy Ők arccal vállalják az írásaikat...

Hiszen ezzel Ők közszereplővé válnak, ahogy a blogger is az írásaival. Akkor talán nem ártana vállalni amit csinálsz. Nemde? Ha csak kommentet ír az ember, amolyan olvasói "levelet" akkor majdnem mindegy, de aki az országnak-világnak szóló cikkben osztja az észt az vállalja is!

(Erre kellene egy jó kis törvény! Mindjárt jobban odafigyelne minden blogger, hogy ne hordjon össze hetet-havat!)

@Zabalint:
NEm kommunista, az állam rosszabbul fogja kezelni mint a magánbank.
A különbség hogy megszűnik a bankok állami támogatása. Ezeket az állami támogatásokat szigorúbb feltételekhez kellene kötni. Ahol az állami direkt támogatás megjelenik, ott megjelennek a hiénák. Az eü pénztárak, ltp-k, babakötvény forgalmazók mind az állami támogásra üllnek rá, garantált nyereségüket az adózók fedezik. Ezeknek a támogatásoknak a más úton való megoldása lenne a jó esetleg az adózók terheinek csökkentésével.

De a bevételkieséstől a bankokat nem kell félteni erős az érdekképviseletük, pl a bank adók mennyisége és bankok szolgáltatásból származó bevételeinek növekedése is erős hasonlóságot mutat- kimutatható hogy a bankadót a ügyfelek fizették meg. Ugyanúgy a babakötvény mint direkt banki támogatás megszünésének is áremelő hatása lesz.

@Szevasztok: "De igen, az éves befizetés 10%-át teszi hozzá."

Mégpedig legfeljebb évi 6 azaz hatezer forint erejéig...

Ez havi ÖTSZÁZ forint állami támogatás a gyerek életkezdéséhez, ha te olyan lúzer vagy hogy a sehogy kamatozó és hozzáférhetetlen számlára pakolsz pénzt, minimum havi 5ezer forint értékben.

@Bertie.Wooster: Egyszeri befektetés??
Jó vegyük a példa kedvéért.. havi 20 ezret félrerakok a CIB Malacperselybe (7,5%-os kamaton)...
Ezután egyszeri befektetésként megveszem év végén a MTELEKOM pakkomat, ami kb 10%-os osztalékkal fog kecsegtetni. Ha az adót levonom, akkor is tokkal vonóval sokkal jobban járok, mint a megközlítőleg 6%-os hozammal!! Miért kötelezném el magam 6%-os hozzammal 10 évre, amikor nevetve találok jobb befektetést?? Persze, ha fundamentás balek vagyok (esetleg üzletkötő), akkor azt fogod mondani, hogy ez az évszázad üzlete.
Ha idő előtt hozzá szeretnél jutni a pénzedhez, akkor bukod az állami támogatást és még a kamatok jórészét is.
Azt se felejtsük el, hogy a kamatok a fundamentánál is változnak az alapkamat függvényében, szóval ha a relatív kamatokat nézem, és a 7,5%-ot referenciaként tekintem, arányaiban magasabb hozamot tudok elérni adott 10 éves periódusban. Attól nem kell félni, hogy itt 2-3%-ra fog esni egyhamar az alapkamat.
A fundamenta felhasználási lehetőségei igencsak korlátozottak. Egyáltalán nem likvid megtakarítási forma.
Érvelsz azzal, hogy akinek 20-30 ezer foritnyi megtakarítási lehetősége van, soha nem ajánlanál részvényt. De miért ajánlanál fundamentát??? Miközben bármi baj van, csak úgy tud hozzányúlni ehhez a pénzhez, ha elveszíti a 4-5 éves állami támogatást meg a kamatokat. Kvázi a pénze egyáltalán nem kamatozott a befektetési időszakban.
Biztonságosabb befektetési formák közül is nem egy, nem kettő olyan van, ami a fundamentánál jobban teljesít. Itt a 30%-os hozam varázsige téveszti meg a legtöbb ügyfélt, azt már nem utána nem emelik ki, hogy a következő években az addigi megtakarítása már csak 1,5%-nyit kamatozik vagy még annyit sem.

A banknak az az érdeke, hogy minél olcsóbb forrásokat találjon, amit ő majd ki tud helyezni hitel formájában.

Másik dolog... Szemünk fénye... arany fonál stb...
Itt is az adóvisszaigénylésekkel ugratták bele az embereket, a dologba. Mára ezek a kedvezmények megszűntek. Kvázi vagy kiszáll az ember egy kis veszteséggel, mert ugyebár a szerződés kivásárlási értéke nem éri el a befizetéseket sem, vagy bevállalod a szerződés lejártáig, hogy a szinte minimális kamatokért cserébe fizeted tovább a Szemünk fényét vagy az Aranyfonalat, hogy legalább ahhoz hozzájuss, amit eddig befizettél.
10 éve nem látta az ember, hogy most elveszik majd az adóvisszaigénylés lehetőségét.

A fundamentánál sem tudod megmondani, hogy mi lesz 5 év múlva.. Tehát ebben is van kockázat.

@Bertie.Wooster: Még egy dolog... A fundamenta lakáscélú megtakarítási forma! A bankbetét nem feltétlenül!
Lakásvásárlásnál ugyebár befigyel az illeték, közjegyzői díj.. stb...

Ahhoz, hogy ki tudd venni innen a megtakarításod, vagy lakást vásárolsz, vagy hitelt váltasz ki vele (ha rendelekzel egyáltalán hitellel).

4-6-8-10 év elkötelezettség, hogy addig lemondjak a pénzem kezeléséről?? Főleg, ha kevésből élek!? No way!

Ha jön egy jó lehetőség, azért mondjak le róla, mert évekre elköteleztem magam a fundamentánál?

Kinek kell a röghöz kötés?

@tede: "vagy a csúnya mester bácsi nem hajlandó számlát adni, csak tetemes felárral, aztán máris elolvadt a fantasztikus kamat előnye a bankbetéthez képest, sőt..."

Igy jartam.
- Mennyi lesz?
- 800eFt.
- Rendben.
- Kesz.
- Renben, itt a penz, igy kell kitolteni a szamlat, legyen rajta az adoszamom is?
- Szamla is kell? Akkor 800eFt+afa!
- He???? Normalis????

@tede:

"LTP-t bankbetéthez hasonlítani, mint almát a körtéhez, kivéve speciális eseteket, amikor alma is kéne meg körte is."

Nem, ez olyan, mint a bogarat hasonlítani a rovarhoz, mert minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár.

"Mikor érted már meg, hogy az LTP szigorúan lakáscélra van(2009 júliusa óta), ahol el kell számolj számlával. Talán lehet valamit trükközni a saját munka fiktív elszámolásával, de én ilyenbe nem mentem bele, mert jobb az egyenes út. "

ÉN MIKOR ÉRTEM MEG? Hol írtam olyat, hogy a bankbetétnek alternatívája lenne az LTP? A bankbetét lehet alternatívája az LTP-nek, óriási a kettő összevetés között a különbség. Ha lakásra gyűjtök, akkor összevetem melyik jobb, és hogy tényleg megfelel-e nekem az LTP, és döntök, szerintem ennyi.

@acel:
Én ellenzek mindenféle állami támogatást lakossági hitelek esetén, de egyetértek az olyan támogatásokkal, amelyek lakossági megtakarításra buzdítanak.

@hafu:
Azért remélem megnézted a matáv részvények történelmi árfolyamait, az oldalukon meg lehet nézni osztalékkal együtt is, és hosszútávon bukó volt. Az járt jól, aki osztalékrallyra mindig már februárban beszállt, majd időben kilépett, az év többi részében pedig DKJ-t vagy pénzpiaci alapot tartott, aki végig tartotta a telekom részvényeket, az hosszútávon bukott, nem is kicsit.

@hafu:
Én a következő módon tervezem a lakásvásárlást.

LTP-be megy 20 ezer havonta. Ezen felül amit megtakarítok, azt átvezetem értékpapír számlámra, azon belül eleinte az azévi TBSZ-re. Ott veszek belőle néhány darab DKJ-et pár hónapos lejárattal. Következő hónapban ugyanez, és közös időpontra veszem a DKJ-t. Amire lejár, és hát egyszerre több havi jár le akkor, addigra keresek valami befektetést, van pár nyerő abszolút hozamú alap, de kedvenceim a mások által tőzsdére olcsón kitett tőkevédett, hozamvédett alapok(ezek lejáratára figyelek). Ha látok jó vételt, részvény is befigyelhet.

Tehát nálam a lakáskassza csak egyetlen elem a lakásra gyűjtésben. Nyilván az illeték, a bútorzat, a fuvarozás költsége nem a lakáskasszából fog menni.

@hafu:
Előre szólok, nem vagyok egy finom lélek, ha szakmai marhaságokat hallok, olvasok, kikelek magamból és kiosztom az illetőt...

Nos, láthatóan azt sem tudod mi a különbség a részvény és a köszvény között (hogy egy "klasszikust" idézzek, szabadon... Tudod honnan?).

(Kezdésnek azért legyen világos: nemcsak nem vagyok üzletkötő, de nem is tudnám rávenni magam arra a munkára, de attól még az is egy tisztességes és elég nehéz foglalkozás, nem úgy mint a baromságok firkálása bloggerkedés címszó alatt... Ingyen hírnév baromságokért.)

NO, SZEDJÜK CSAK ÍZEIRE AMIKET TE ÍRSZ, no csak a fontosabbakat:

a részvénybefektetés jellemzően inkább stock és nem flow típusú befektetés. Azaz nem az a jellemző, hogy az emberek a havi kis 20 ezrüket viszik a brókercégükhöz havonta(folyamatos tőkeadagolásos ráadásnak "mikró" befektetés egyszerűen nem a tőzsde világa) és veszik az általad annyira preferált MTelekomot. Pláne, hogy minden alkalommal más-más árfolyamon. A tőkeadagolásos eljárás ismert befektetési eljárás a tőzsdén is, de nem havonta 4-5 éven át és nem 20 ezrével csinálják. (S ha mégis arra gyűjtenek, akkor vagy fél évig gyűjtögetnek aztán jellemzően egyben elkótyavetyélik rossz befektetéseken szegények. Mert néhány okostojás bepalizza őket, hogy mennyit lehet nyerni ezzel vagy azzal a részvénnyel... az osztalékon és vagy az árfolyamon... vajon akkor miért nem pl. euró milliomos már fél Magyarország...?)

Az azért ugye tudod, hogy csak MOST 7,5% a Malacpersely kamatlába? Az szokott változni. Nemrég még csak 7% volt, de egy-két év és nem az 5-6% sem.

Jellemzően az alapkamat alakulása függvényében változik ráta, de ennél azért kissé összetettebb a képlet, ha véletlen banki szakterületen (is) végezett közgazdász lennél, lenne valami halvány fogalmad arról mire is utalok ebben a mondatban.
De nincs, mert képes vagy leírni azt, hogy a lakástakarék kamatlábak (itt ugyebár a betéti kamatokról beszélünk) az alapkamat függvényében változnak.

Hogy mekkora egy kretén vagy! Lófasz változik nem a lakástakarék kamatláb. Ezt sem tudod? Ha megkötöttél egy szerződést azt kapod fixen amire leszerződtél.

Legalább egy halovány szakmai ismereted lehetne, ez azért elvárható volna, ha már ennyire beleokoskodsz olyanba (pénzügyek, befektetések), amiről sikít, hogy nem érted, nem ismered.

A Malacperselynél pedig MÍNUSZ 16% adó!!!!!

Mi lenne, ha akár egy ilyen elméleti vitásban is figyelembe vennéd az alapvető tényeket? (Hol megteszed, hol meg nem.)

Miközben a lakástakarék megtakarítások adómentesek, nyilvánvaló oka, mert fontos lakáspolitikai eszköz, sőt jelenleg az egyetlen komoly állami lakáshoz jutást támogató forma.

Különben CSAK annak ajánlanék nem Fundamentát, hanem általában lakástakarék megtakarítást, aki
1. LAKÁSCÉLLAL AKAR FÉLRETENNI PÉNZT (mivel erről van szó ugyebár...),
2. akinek biztos, fix hozam kell (mert ugye ha rendesen takarít meg az ügyfél, akkor fix az állami támogatás és fix a betéti kamat is,
3. akinek forint alapú hitel kell mert forintban képződik a jövedelme (közgazdasági ökölszabályról beszélek, ha érted...),
4. akinek pl. 3,9%-os vagy 4,5%-os forint alapú lakáshitel kamat kell a megtakarítási időszak után.
5. A minimum 4-5 éves kötöttség pedig nem teljesen feloldhatatlan, hiszen ha előbb kell kölcsön akkor van rá lehetőség mindegyik lakástakaréknál. Igaz, magasabb a kamata, mintha a megtakarítási idő után kérsz hitelt, de a gyors pénznek ez az ára, de még is így sem drágábbak, mint egy átlag banki jelzáloghitel (Ezt véletlen pontosan tudom. Ahogy a tőzsdéről is nagyjából 42-szer annyit mint szeretnéd, hogy tudjak... (Miért 42? Vajon? Érted a poént?). Ugyanakkor, ha lejár a megtakarítási idő akkor a magas kamatú hitel átvált az alacsony pl. a 3,9%-os kamatozású kölcsönbe. Akkor mindebben mi a rossz?

Elég indok ez általában egy lakástakarék termék mellett?

De még azoknak a kedves barátainknak is merném ajánlani, akiknek 4 lakásuk van ebből 3 bérbe adva, mert előbb-utóbb fel kell majd újítaniuk, vagy vesznek egy újabbat, vagy abból, amiben jelenleg laknak nagyobba költöznének, hogy a gyerekeiknek több terük, kis kertjük legyen.

Általánosan azonban akiknek nem lakáscélra kell, de csak havi10-50 ezrük van nem ajánlanék jó szívvel semmiféle kockázatos befektetést, nem csak részvényt nem, de ETF-et, vagy befalap jegyeket sem, ahogy az opciós és határidős tőzsdei instrumentumokat sem, sőt az árutőzsdét sem, mielőtt megkérded.

Az meg nem csak arrogancia, de tőzsdei befektető szemmel is nevetséges baromság, hogy fixre 10 százalékra veszünk egy részvényosztalékot, akár előre a folyó évre, akár ezt a feltételezést extrapolálva a távoli jövőre...

No, de legyen, a kedvedért, ha ebből, ahogy írod levonjuk az adót, akkor nem az általad írt "megközelítőleg 6%-os hozam" marad, hanem a jelenlegi szabályok szerint 8,4%. Ha már a magyar piacról van szó (külföld: más az osztalékadó és azt a külföldi szabályok szerint vonják le, nem a magyar szerint, jó ha tudod - úgy tűnik lassan átváltok oktató üzemmódba, de a tököm sem akarja ezt itt és ingyen csinálni, úgyhogy nem is nagyon fogom... Tessék megfizetni egy megfelelő egyetemen a tudást és tanulni, éveket, aztán tapasztalatot szerezni, utána belepofázni a dolgokba... Nemde? Ja, nem, ez ma már nem divat, de okoskodni és hangzatos butaságokat írni szakismeret nélkül az menő...)

DE mi van, ha közben a részvényed árfolyama esik mondjuk csak keveset, pl. szintén 10%-ot és ki kell szállnod a befektetésből? Akkor mi a helyzet? Osztalék ide vagy oda, MÁRIS BUKTÁL! Márpedig az árfolyam nem évente, s még csak nem is naponta, hanem naponta ezerszer vagyis annál is többször változik. NO EEEEEZ KOCKÁZAT!!

S mi van, ha az MTelekom 1-5%-ra viszi le a jövőben az osztalékrátát? S közben beüt egy jó kis tartós tőzsdei visszaesés? Láttál már olyat? Én már többet is. Élő egyenesben, a Bloomberg és/vagy a BÉT terminál előtt...

Ismerős, Bloomberg és BÉT terminál? Vagy ezekről sem hallottál még?

A 30% pedig nem hozam - ahogy Te azt állítod - a lakástakarékoknál, hanem az az állami támogatás.

Komoly szakértő lehetsz, ha még ezeket a fogalmakat is kevered.

Állami támogatás + betéti kamat, ez esetben ez adja a hozamot. Rémlik? Nem? Nem csoda...

Érted. Nem? Nem lep meg.

Igencsak eltérő fogalmak. Fasza volna, ha megismerkednél a közgazdasági tartalmukkal!

Amiket írsz azzal megvágnálak egy vizsgán, hogy repülnél mint egy Concord...!!! Ha a beosztottam lennél ezek után még annál is gyorsabban repülnél... (Frászt, fel sem vennélek ilyen káosszal a fejedben.)

@Bertie.Wooster: Kedves Bertie, örülök, hogy ennyire szíveden viseled, hogy felvilágosíts és beragyogd az eget az én kis sötét éjszakámban :-) Senki nem mondta, hogy könnyű pénz a részvény. Nem szerettem volna doktori értekezéseket írni arról, hogy mikor veszünk, mikor adunk el. Az is nyilvánvaló számomra, hogy az irányadó kamatlábak is változnak, de csak arra akartam rávilágítani, hogy nem kötelezem el magam szigorú feltételek mellett alacsony kamatra. Nézd meg az MTELEKOM osztalékait, aztán számolj! Persze az is lehet, hogy csődbe megy az egész és bukod a pénzed, vagy kevesebb osztalékot fizet, minden lehetséges. Azt is tudhatod, hogy osztalékfizetés előtt elkezd emelkedni a részvények ára, így ha időben vásárolsz, akkor már az árfolyamkülönbözeten sokat nyersz. Mindenki a kockázatvállalási kedve alapján tőzsdézzen. Én eddig még mindig a banki betétek feletti hozamot értem el, a bukókat is beleszámítva, innentől kezdve nincs miről beszélni. Nem fogsz arról meggyőzni, hogy milyen fasza dolog a fundamenta, amikor már most a banki hozamok alatt teljesít.
A portfoliód több mindenből kell, hogy álljon, sosem szabad egy dologba beletenni az összes megtakarításod. A deviza is jó befektetés lehet fél-egy éves időtartamon, de szerintem ezt te is tudod.
Mindenki maga rendelkezik a pénzével, én nem azért "kuporgatok", hogy a bank dőzsikéljen belőle és fizesse az olyanok telefonszámláját és céges autóját, mint amilyen te is vagy.
Arroganicából jeles! Így kell kiboxolni az ügyfélből a pénzt, biztos jó értékesítő lennél. Szerintem elmehetnél az Amwayhez hálozatot építeni, pont ilyen emberekkel van teli, mint te.
Nem kell ahhoz egyetem, hogy átbaszd az embereket a jutalékodért cserébe :-)
Mellé villogtathatod a sumákum laude diplomádat is, hogy még hitelesebb legyen az alakításod.

@hafu: A vége tréfás volt, el kell ismernem. Sumákum laude. :-) Muhaha! Azért te is szerezhetnél egy diplomát... Vagy kettőt.

...és igen, arrogáns vagyok, ahogy Te is, csak én még durva is.

(...és ha felhúzom magam, akkor sokszor elgépelek ezt-azt a szövegben. :-))

Nem, nem tudnék értékesítő lenni, nem olyan a habitusom. Mit tegyek. Inkább szakértő/vezető típus vagyok, de nem értékesítő. Ez van.

Mellesleg soha nem állítottam, hogy minden tojást egy kosárba. Dehogy.

Az MTelekom a te vesszőparipád. Másról sem igazán írsz. Na, jó, most a deviza... OK, nem rossz, de mondd, lakáscélra abba tennéd a pénzed? Kinek van ideje a dolgozó emberek közül olyan aktívan kezelni a befektetéseit, amit a tőzsdézés megkíván, pláne devizával keverve?

Én is itt tolom el az időm, ami azzal jár, hogy estébe nyúlik majd ma is a munkám... Ezért nem fórumozok és kommentlenek rendszeresen már vagy 6 éve. Korábban arra voltam rápattanva, irodalmi fórumokon, ilyenen blogokon szakmai ügyekre, stb.,
de ez még több idő, mint a tőzsdézés. Úgyhogy ezzel a kommenttel be is fejezem. Nem éri meg a fáradtságot...

...és igen, nekem is sokféle instrumentumból állt/áll a befektetési palettám. Nem tegnap kezdtem.

De nem is havi 20 ezer forintról van szó, könyörgöm!

Eredetileg arról beszélgetünk, hogy ha lakáscélra akar valaki gyűjteni - akinek kis pénze van -, biztonságosan jó hozam majdan pedig jó hitelkamatláb érdekében annak megfelelő sőt remek lehetőség a lakástakarék, de pattanj már le a Fundamentáról, van egy másik nagy (OTP Ltp) és egy új még kicsi is (Erste Ltp).

Mindegy melyiket választja, a termék a jogszabályi környezet miatt nagyon hasonló.

Akinek havi 10-20 ezre van és lakáscélra tenné félre, annak jó a lakástakarék.

Akinek NEM lakáscélra kell ez a kis összeg, annak
ott a bankbetét, lakossági állampapír, vagy egyéb hitelintézetek által értékesített termékek.

Akinek ez a pénz nyugdíjra kell ott az önkéntes pénztár.

Akinek egyéb életcélra, biztonságra, annak meg pl. a díjtartalékos életbiztosítás.

Akinek pedig sokkal több pénze van az akár befjeggyel, közvetlen tőzsdei befektetéssel is vállalhat magasabb kockázatot.

De értsd már meg nem az a lényeg, hogy most milyen jó az MTelekom, abból hosszú távra előre nem lehet így következtetést levonni.

Korábban foglalkoztam tőzsdei elemzésekkel is, de az nem ilyen egyszerű, s lásd be az, hogy Te sikeres befektetéseket hajtasz végre - ahogy arra utalsz - az nem jelenti, hogy Győrtől Miskolcig Pécstől Egerig mindenkinek sikerül ez pl. havi 20 ezerből, hogy aztán eltőzsdézze a lakáscélra NEHEZEN MEGKERESETT FORINTJAIT.

Az élet nem játék, talán már így középkorúan lettem túl konzervatív, de a fiatalabbak, pl. az Audinál vagy a Suzukinál dolgozó 25 éves szerelő, vagy a Picknél dolgozó 30 éves hentes nem hiszem, hogy tőzsdei kockázatokra vágyik miközben az otthonteremtés vagy a nagyobb lakás, vagy a meglévő háza hőszigetelése jár a fejében, amire félre tud tenni havi 10-50 ezer forintot...

Amit az osztalékfizetésről írsz: igen,emelkedhet, de van egy határnap, amikor a részvény birtokában kell lenned, akkor kapsz osztalékot, addigra azonban csökkenhet is a kurzus, utána meg fog is.

Alapvetően részvényt ma már (azaz sokkal régebben) nem szelvényvagdosós céllal vesznek a befektetők, hanem árfolyamnyereségre hajtva. Az osztalék csak hab a tortán. Ez eltérő befektetési stratégia.

De gondolom láttad a 2008 előtti fellendülést és az azóta tartó lejtmenetet is. Akkor most mit mondasz azoknak, akiknek esetleg azt tanácsoltad akkor, hogy fektessék részvénybe a kis havi 20-40 ezrüket egyre emelkedő kurzus mellett (azaz szinte hónapról hónapra kevesebb részvényt tudnál venni az adott papírból, hiszen nőtt az árfolyama), majd az összeomlás elvitte a befektetésük 60-80%-át...

Sokaknak égett el a befektetése akkoriban (is), emlékezz!

Ezért nem mernék kispénzű embereknek kockázatos dolgokat ajánlani, egyszerűen felelőtlenség.

Én külföldi papírokkal is kereskedtem, azok sem különbek.
Egyszerűen a tőzsde nem a lakáscéllal, sokszor egyetlen otthonuk megtemetésén, vagy feljavításán dolgozó emberek világa, nekik biztonság, kiszámíthatóság kell.

Erre való a lakástakarék. Nézd a tehetős németeknél is előszeretettel teszik ilyenbe a pénzüket az emberek. LAKÁSCÉLLAL. Erről beszélünk. Ha Nekik jó, akkor nekünk sem lehet olyan rossz. Pedig ott nagyobb a pénzügyi műveltség, pénzügyi kultúra, s profibban kezeli a pénzét egy gyári munkás is, mint idehaza, mert abban nőtt fel. Nem csak arról van szó, hogy többet keres és több marad megtakarításra a magasabb költségei ellenére is.

Értsd meg, kérlek, nem más befektetés előnyeit-hátrányait vitatom, hanem azt, hogy a kis pénzek biztos, kiszámítható fialtatására, majd egy nagyon-nagyon kedvező kölcsönhöz jutáshoz a lakástakarék a biztos út.

Na, jó, talán nem Neked, ha gazdag vagy. Ha nem, akkor azonban Neked is - erről lentebb még írok majd.

Értsd meg, nem lehet mindenki gazdag, mint gondolom Te, aki bátran kockáztathat.

Azoknak a családoknak, ahol az egy főre eső havi jövedelem pl. 80 ezer forint és két kereső felnőtt és két gyerek van a családban az ne tőzsdézzen már el havi 20 vagy 40 ezer forintot sem, ha pl. nagyobb lakást szeretne vásárolni. Az apránként gyűjtse össze az önrészt állami támogatással, kis kamattal (de összességében nagy hozammal) aztán vegyen fel pl. 3,9%-os lakáshitelt és tudja biztonságban a megtakarításait és az otthonát, így a családját is (ez is része az anyagi biztonságnak).

Mert aki bőven tesz önrészt a hitel mellé azok kisebb eséllyel dőlnek be (erre is vannak bankrendszeri elemzések), mint akiknél nagy a tőkeáttétel az önrészhez képest.

Erről beszélünk, az otthonteremtésről és annak biztonságáról.

Nem vagyok gazdaságpolitikus, de ha az lennék soha nem adnék kamattámogatott hitelt, mert az csak segíti a túlzott eladósodást, inkább a lakástakarék rendszeren keresztül segíteném az embereket.

Azt pedig, hogy egy portfóliónak komplexnek kell lennie AZT IS JELENTI, hogy nem hagyja ki az ember a megfelelő célra igénybe vehető államilag támogatott, alanyi jogon járó befektetéseket sem.

OK, hogy Te a tőzsdében bízol, de a portfóliód "kockázatmentes" vagy alacsony kockázatú elemei közé miért ne férhetne be egy ilyen instrumentum is?

Gondold végig! Lakáscélra ez jobb, mint az ezzel nagyjából összevethető állampapír vagy egyszerű bankbetét.

Különösen, hogy ez komplex termék és egyszerre lehet megtakarítási oldalon összevetni a hasonló kockázatú termékekkel és hitel oldalon a banki kölcsönökkel. Azért azt be kell látni, hogy nagyon-nagyon alacsony alapkamat kellene ahhoz, hogy 3,9%-on legyenek a banki jelzáloghitelek rátái.

Igaz?

Akkor tehát LAKÁSCÉLRA, kockázatmentes befektetésként és hiteloldalon is vajon mely megoldások versenyképesek havi mondjuk 10-20 ezer vagy két nagyobb szerződésnél 40 ezer forint megtakarítási lehetőség esetében???

No, erre adj korrekt választ, de ne nekem, önmagadnak és azon ismerőseidnek, akiket esetleg eltántorítasz a biztos pénztől a nagyobb tőzsdei hozam reményében, egyben sokkal nagyobb kockázatot rájuk tolva.

Akiknek ugyanis havi pl. 20-40 ezre van, de nem kell mind lakáscélra annak sem adnék más tanácsot, mint, hogy egy részéből lakástakarék szerződést kössön, egy részéből pedig bankbetétet képezzen, max. egy kis részéből vegyen állampapírt (de inkább ne), s tegyen félre keveset önkéntes pénztárba és/vagy sima, díjtartalékos életbiztosításba hosszú távra, stb.

De tőzsdézést (sőt még unit linked biztosítás sem) havi 20-40 ezer forintból senkinek nem ajánlanék, mert nem volna tisztességes.

Ha pedig tőzsde, akkor véletlen sem ragadnék le az MTelekomnál... ;-)

No, szerintem ennyi elég is, már csak mi beszélgetünk, úgyhogy elköszönök.

Üdv és vigyázz a befektetéseidre!

@hafu:

Eleinte azt gondoltam, hosszasan győzlek meg, milyen nem öszahasonlítható dolgokról beszélsz, de mivel láttam, hogy ezt már mások megtették, akkor csak címszavakban.

Én 5 évről beszéltem, erre te 10-el jöttél.

Én biztos (garantált) befeketetésről beszéltem, te meg részvényről kezdtél mesélni.

Én a portfólió cikkét említettem, ahol ez ténylegesen levezetésre került, te a Fundemanta oldaláról hoztál egy másik oda nem illő példát.

Én az átlagos 7 százalékos kamatot is sokkalnám 5 évre, te 10-et veszel alapul.

Én ugyan nem írtam, de ezt most tényleg adómentes befektetés a jövőbe, te tényleg nem írtál az adóvonzatról, ami ugye részvény esetében megvan.

Tán politikus vagy? :)

UI: egy dologban igazad van,abban hogy ez egy célhoz kötött megtakarítási forma. Akit ez zavar, hogy utána csak lakásvásárálásra, felújításra tudja költeni, annak tényleg más befektetési formát kell választani, de speciel engem ez most nem érdekel, mivel minden vágyam, hogy 4-5 éven belül kiszabaduljak a panelból.

Üdv:

Kabell