Holnap lomtalanítás lesz nálunk Zuglóban. A Fővárosi Közterület-fenntartó vállalat kulturáltan ki is postázta a tennivalókat már jó pár hete, így mindenkinek van elég ideje átgondolni mitől és hogyan akar megszabadulni.
A lomtalanítás azonban nem csak a helyi lakosoknak esemény. Itt a mi házunk előtti parkolóban például megjelent egy három-négyfős társaság egy lakóautóvá alakított A-s rendszámú Skoda Feliciával és letáborozott egy egyre növekvő hulladékhalom mellé. Nem panaszkodom rájuk, alapvetően csöndesek, néha kicsit csörömpölnek, kalapálnak és bár üveget is törnek, de leginkább napközben teszik. Ugyanilyen két-háromfős társaságokkal van tele az utca, akik napokkal korábban elfoglalják az egyes (bár szerintem ki nem jelölt) helyeket. Mi még szerencsésnek vagyunk mondhatók, mert a szeméthalom viszonylag egyben van, de a Bolgárkertész utcánál az egyik kisebb réten már szanaszét hever a szemét, mert a rendben levitt hulladékot szétkapják, szétdobálják. Bár a közterület-fenntartók lelkiismeretesen és lehetőségükhöz képest alaposan összeszedik a hulladékot, de a mi parkolónk is lomtalanítástól lomtalanításig üvegszilánkokkal van tele.
Ami engem először kicsit megdöbbentett, hogy itt a házunk előtt mind a három vendégünk jó fizikumú, negyven alatti férfi. És innentől a közgazdász nem hagyott nyugtot bennem gazdasági racionalitást keresni a többnapos ittlétük mögött, amit nem nagyon sikerült találni, de reményeim szerint az olvasóim között lesz nálam nagyobb szakértő is a témában, úgyhogy számítok a tapasztalatokra. Szóval az rendben van, hogy évekkel - évtizedekkel ezelőtt a lomtalanításhoz valami titokzatosság és kaland élménye kapcsolódott (egyik kedvenc történetem a galériatulajdonos műkereskedő-milliárdos Kieselbach Tamásé, aki ifjú korában a lomtalanításkor szerzett kincseket Szentendrén beváltva tett szert kezdőtőkére múzeumlátogatásaihoz a világ városaiban: http://www.kieselbach.hu/cgi-bin/kieselbach.cgi?MENUID=HIREK&HIRID=2481&ARCHIV=&KATID=21&LANG=EN), de ahogy elnézem a mostani szeméthalmokat nem tudom elhinni, hogy miféle értéket lehet még összeszedni.
Vegyük azt, hogy a házunk előtt székelő 3 ember múlt hét szerda óta (!) itt van. Nyár közepén vagyunk, a kertekben igen sok a munka, lehet a terméseket betakarítani és régebben még volt építőipar is. Fizikai munkával gond nélkül meg lehet keresni napi ötezer forintot, tehát a hétvégét nem számolva is fejenként 4-5 napot tudnának dolgozni, vagyis legalább 60-80 ezer forintot nem keresnek meg (és nem termelnek meg) ameddig itt vannak. Ez mennyi fém ára? A link alapján ez igen soké: http://femhulladek.com/arlista Persze más kérdés, ha mondjuk ezen időszak alatt segélyt vagy egyéb állandó járandóságot folyósítanak nekik és így ez csak talált pénz. Én ez alatt a 4-5 nap alatt egymagam bruttó 100 ezer forint feletti összeget nem termelek meg, amiből durván 70 ezer forintot (mínusz saját nyugdíjjárulék) egyébként a közösségnek adok én és a cégem adó és járulék formájában, többek között segélyre. Röviden amit nem értek, hogy miért éri meg itt csövezni négy napig...
[Itt egy kis kitérő a szofisztikáltabb olvasók számára: http://www.pedagogusklub.hu/hirek/a-roma-tanulok-iskolai-lemaradasa-nem-etnikai-eredetu.html a legrangosabb amerikai közgazdasági újságban megjelent friss magyar publikáció és Kertesi egyéb tanulmányai (http://econ.core.hu/file/download/kertesi/kertesipubh.pdf) is rávilágítanak a kérdés összetettebb oldalaira, többek között a probléma újratermelődéseinek okaira.]
Szintén nem tudom, hogy nem lehetne-e kissé szabályozni a lomtalanítás lebonyolítását (szabályozásnál mindig fontos kérdés, nem kerül-e többe a gomb, mint a kabát). Például a Kerepesi út felső részénél egyszerűen csak "lomi foglalt" kartonlapokat tettek ki, mondjuk bizonyára az élelmesebbek már elkapkodják az jelentősebb árucikkeket mire a magán gyűjtők megjelennének. Lehetne kijelölni önkormányzatilag lerakó zónákat, amiket szociális alapon regisztráció után ingyen kisorsolnának az arra jelentkezők között és adott területen csak az guberálhatna, akit kisorsoltak arra a területre és a kisorsolt felelős lenne azért is, hogy az adott területen ne legyen szanaszét túrva a hulladék. Fontos a lakosság felelőssége is, hogy ne pakolják ki egy héttel a meghirdetett időpontok előtt a hulladékot...
Abba gondolni sem merek, hogy négy-öt napig ezek az emberek hol és hogyan végzik a dolgukat (és mondjuk az alapvetően nagyon családi parkokban mibe bukkan majd bele a gyanútlan kutyasétáltató), a tisztálkodás és étkezés része nem is érdekel. Rendőrautót egyáltalán nem látni, bár sokat nem is tudnának tenni, mondjuk valamelyik hatóság biztosan tudna hibát találni (például az ÁNTSZ), de ha el nem is tudják küldeni a rendőrök ezeket az embereket, arra mindenképpen lehetne őket kötelezni, hogy na fiam, itt ez a rét, ahol négy nap óta alszol a családoddal, szedd szépen össze amit összeszemeteltél (60-80 négyzetméteren). Ha pedig nem szeded össze, mehetsz a fogdába a lomtalanítás másnapjáig (vagy a dologházba).
Persze nem akarok túlságosan szociáldarwinista lenni, mert tudom, hogy néhány családnak a lomtalanítás anyagilag a túlélést jelenti, de ezt valahogy össze kellene egyeztetni a jogkövető többség preferenciáival; illetve a lomtalanítás jó alkalom arra, hogy kicsit eltöprengjünk oktatásról, szegregációról, szegénységről, társadalmi kérdésekről, problémák újratermelődéséről ebben az erjesztő nyári melegben.
