Nem vagyunk kockázati szakemberek, banki kérdésekben sem vagyunk túlságosan otthon, de devizahitelesként azért mégis lenne néhány felvetésem amivel lehetne javítani a helyzetünkön és a nálam nagyobb szakértők meg talán elmondják, miért nincs igazam...
Szerencsére egyre több kezdeményezés születik, leginkább kormányzati szinten (okos és kevésbé szerencsés megoldások egyaránt), szóval bízom benne, hogy egyre több jó javaslat is fog születni.
1. A svájci frank árfolyamok adott hónapon belül igen hektikus mozgást mutatnak, ezért néhány napos eltérés a törlesztő dátumban már egy átlagos 300 CHF-os törlesztőrészlet mellett is komoly eltéréseket mutathat a havi törlesztőrészlet tekintetében. Meg lehetne valósítani, hogy adott hónapban (vagy legalábbis a hónap 1-ő napjától a hivatalos törlesztési dátumig bármelyik napon) lehessen törleszteni.
2. Legyen ingyenes az előtörlesztés, ha van egy kis pénzem, vagy ha éppen kedvező az árfolyam, hadd fizessek előre, . Lehetne akár maximálni is, hogy évente maximum háromszor-négyszer, egyszerre maximum 500 ezer forintig/hiteltartozás 50%-ig.
3. Az MNB legyen már egy kicsit ügyesebb a devizatartalékaival. Jelenleg 30 milliárd euro feletti devizatartalékkal rendelkezünk, miközben például a lakosság svájci frankhitel állománya ennek majdnem a fele - svájci frankban. Legalább ezt az összeget le lehetne fedezni azáltal, ha a tartalék egy részét átváltották volna svájci frankra. Például ha 1,4-es EURCHF árfolyamon CHF-et vettek volna tavaly 10 milliárd EUR értékben, nyertek volna rajta 3-4 milliárd eurót. Ez a GDP-nek mekkora százaléka is? Ráadásul ez nem is puszta spekulálás, hanem egy lehetőség lefedezni a hiteleket a svájci frank árfolyamának elszabadulása esetére. E helyett ülönk ezen a pénzen - mekkora kamatot is kapunk érte? Válságban lehetne a gazdaság (illetve jelen esetben monetáris) politika kicsit kreatívabb...
4. Érdemes lenne valamilyen szinten lefedezni a devizaárfolyamokat. Ez jelenleg nehéz és költséges, hiszen a bankok rövid futamidejű CHF hiteleket vesznek fel és törlesztenek vissza más bankoknak, ezért ezek a hitelek nem egyszerre járnak le, tehát sok kis opciós szerződést kellene kötniük. Amikor annakidején felvettem a CHF hitelemet 20 évre, a bankom azt a hitelt az anyabanktól csak 1-2 hónapra vette fel, majd visszafizette és újra felvette és ezt teszi évente többször is. Mert így olcsóbb.
5. Bár a svájci alapkamat 0% körül van, a hitelek kamata 6% körül, köszönhetően többek között a nemfizető adósoknak is (mindig a jól fizetők fizetik a nemfizetők adóját is). Itt egyrészt meg lehetne kapirgálni ezt a kérdést is, hogy miért is fizetem én jó adósként a rossz adósok hitelét? Hiszen a bank a hitel elbírálásakor minden adósról eldöntötte, hogy akarja-e hitelezni vagy sem. Ha rosszul döntött, fizessen. A hitelek kamata pedig legyen mondjuk másfél százalék, hiszen a kezelési költségeken is szépen keres a bank. A nemfizető adósokon pedig hajtsák be a jelzálogot, így elválik a bor a víztől.
6. Ha megnézzük, hogy hol alacsonyak még az alapkamatok, láthatjuk, hogy Svájcon és Japánon kívül például az Egyesült Államokban is (http://www.housepricecrash.co.uk/base-rates.php), márpedig a dollárral szemben a forint korántsem mutatott akkora leértékelődést, mint a CHF-fel szemben és ugyanúgy nincs sok kapcsolat a két gazdaság között. Ráadásul ha elkezdik az adósságokat elinflálni, akkor a dollár gyengülni fog egészen biztosan. Szóval lehetne ingyenesen USD-re konvertálni a devizaadósságokat. Vagy be lehetne azt is vezetni, hogy tetszőleges devizára lehessen konvertálni az adósságot (talán ilyesmi volt az OTP Világhitel konstrukciója), miközben a jelzálog bejegyzés akár változatlan marad. Eddig CHF-ben spekulált a lakosság (shortolja), mostantól tehetné több devizában is.
Nekem így nap végén ezek az ötletek jutottak az eszembe. Kedves olvasó, neked vannak ötleteid?
Az utolsó 100 komment: