Még jó öt éve jelentkeztünk egy azóta is vállalható bejegyzéssel a lakástakarék-pénztárakkal kapcsolatban: http://alkibiadesz.blog.hu/2012/04/11/lakastakarek_penztarak_ltp_allamositasarol#more4381787 .
A lakástakarék-pénztárak (lényegében csak a Fundamenta) azóta is virágoznak, hitelkihelyezésük is dinamikusan nő immár: http://www.portfolio.hu/finanszirozas/bankok/foldindulasszeru-valtozasok-a-lakas-takarekpenztaraknal.255493.html .
Csak a Fundamenta, a piac legnagyobb szereplője „2016. év végén már 683 ezer darab betétszerződést kezelt, 2 362 milliárd forint szerződéses összeg értékben. Az ügyfelek betétszámláján a kamatokkal és állami támogatással együtt 407 milliárd forint gyűlt össze a múlt év végéig. A kiutalt szerződések szerződéses összege 2016-ban 176 milliárd forintot tett ki.” (https://www.fundamenta.hu/web/guest/eredmenyek)
- Állami támogatások. Ha nagyvonalúan 30% állami támogatással számolunk, akkor ez a 407 milliárd forint nagyságrendileg 300 milliárd forintnyi ügyfélvagyont jelent. A portfolio cikk szerint az OTP-nél további 263 milliárd forint betétállomány van. Az állam tehát évi 150+ milliárd forinttal támogatja magáncégeken keresztül a lakáscélú takarékoskodókat. Szép összeg. Nyilván vannak olyan céljai az államnak, amelyeknél a közösség hosszú távú érdekeiért cserébe költségeket vállal. A kérdés, hogy ez a 150 milliárd forint mekkora hatással volt a lakáspiaci és hitelezési folyamatok alakulására. Majd az okos emberek kiszámolják, de azért érdekelne egy ilyen számítás. Excelben, képletekkel.
- Betéti kamat. A Fundamenta oldala szerint (https://www.fundamenta.hu/megtakaritasok) „az állami támogatás nélkül számított EBKM érték: -0,78%.” Szép hozam. Ha a 400 milliárdot megfelelő állampapírokba teszi, egy százalék marzsonként 4 milliárd forint keres évente. Nyilván van működési költség, meg ügyfélszerzési költség, valamiből fenn kell tartani a boltot.
- Szerződéskötési díj. Ha LTP terméket vásárol az ember, a teljes szerződéses összegre vetített díjat kell kifizetnie - aminek része a hitel is. Ezt akkor is ki kell fizetni, ha nem vesz fel ténylegesen hitelt (https://www.fundamenta.hu/megtakaritasok). „A konkrét példa esetén 3,9-es számlát nyitva (10 év megtakarítás) a teljes szerződéses összeg 8 000 000 Ft, ebből a lakáskölcsön teljes összege 4 718 373 Ft; A lakáskölcsön-kamat mértéke évi fix 3,9%; THM: 5,43%; 87 hónapos futamidőre”, valamint lejjebb: „Új lakásszámla megkötésének feltétele a szerződéses összeg 1%-ának a befizetése.” Vagyis hiába kötöm kifejezetten megtakarítási célból a terméket, akkor is ki kell fizetnem 47 ezer forintot egy olyan termékre, amelyről már a szerződéskötéskor tudom, hogy nem akarom igénybe venni. A hitel lábat akár le is lehetne választani.
- A fenti példában 5,43% a THM. Ugyanerre a konstrukcióra a piacon 3 százalék alatt vannak a THM-ek: https://www.bankracio.hu/hitelkalkulator/lakashitel/1-lakasvasarlasi-hitel-hasznalt-lakasra. Vagyis se a betéti kamat, se a hitelkamat nem versenyképes önmagában. A fix kamatnak persze előnyei is vannak egy emelkedő kamatciklus alatt.
Jelenleg az MNB alapkamat 0,9 százalék, bár várhatóan emelkedni fog. Évi 150+ milliárd forinttal támogatja az állam az LTP-ken keresztül a lakáspiacot. Érdemes lenne átgondolni ekkora összeg elköltése mellett, hogy megfelelő hatékonysággal dolgozik-e:
- magáncégek vs. állam (államkötvényeket is milyen jól értékesíti az állam)
- közel 670 milliárd forint betéti állomány kezelése
- jelenlegi kamatkörnyezetben a 30% támogatás nem túlzás-e, kisebb kamat hogyan hatna a fogyasztókra (lehet, hogy 20% esetén is alig kevesebben kötnének terméket)
- mekkora addicionális hatása van a hitelkihelyezésekre, előtörlesztésekre, megtakarításokra, lakásvásárlásokra a termékeknek
- díjazás, árukapcsolás, termékfejlesztés
